Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

A PSZÁF késve, de aláírta az "összemosás" elleni nyilatkozatot

Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Bulgária és Románia pénzügyi felügyeletei szerdán délelőtt közös közleményben ellenezték a közép-kelet-európai régió elmúlt időszakban tapasztalt egy egységként történő kezelését. Később, a közlemény végleges verziójából kiderült, hogy a magyar pénzügyi felügyelet is az aláírók között van.

A forint még mindezeket megelőzően gyengült új történelmi mélypontra az euróval és a svájci frankkal, illetve 6,5 éves mélypontra a dollárral szemben.

Ahogy a portfolio.hu írja, csak vihar előtti csend volt az elmúlt két napban tapasztalt stabilitás a forintpiacon, amelynek során az euróval szembeni jegyzések jellemzően a 306-308-as sávban hullámoztak. Szerda délelőtt háromnegyed 10 tájban hirtelen nagymértékű eladói nyomás bontakozott ki a forintpiacon. Ennek nyomán 308-ról 312-ig ugrottak az euróval szembeni forintjegyzések.

Ezt követően, 10 óra után jelent meg a régiós pénzügyi felügyeletek közös nyilatkozata, amelyben elutasították a térség "egy kalap alá" vételét, amely szemlélet kedvezőtlenül befolyásolja az országuk, illetve a bankjaik stabilitását.

Az internetes lap információi szerint a piacon általános félreértést okozott az, hogy a jegybankok adták ki a közleményeket, holott azokban a pénzügyi felügyeletek által emelt kifogásokról van szó. Ennek oka, hogy 4 régiós országban a jegybanki és a pénzügyi felügyeleti hatókört egy intézmény (az adott ország jegybankja) képviseli, míg Lengyelországban szétválik ez, akárcsak Magyarországon. A lengyel mellett idővel a magyar pénzügyi felügyelet (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, PSZÁF) is aláírta a közleményt.

A felügyelő hatóságok közös közleményben aggodalmuknak adtak hangot azon (elmúlt napokbeli) kezdeményezésekkel kapcsolatban, melyek a régi EU-tagállamok kelet-európai bankszektorban tapasztalható nagy kitettségéből fakadó kockázatokra hívták fel a figyelmet. Az effajta kijelentések nemcsak az egyes országok hatóságainak jó hírnevére jelentenek kockázatot, hanem az egész, általuk felügyelt pénzügyi rendszert veszélyeztetik - olvasható a dokumentumban.

Az ilyen kezdeményezéssel együtt járó tájékoztatások gyakran túlságosan leegyszerűsítettek és félrevezetőek, melyek negatív következményekkel járhatnak az országok bankrendszerére nézve - állítja a közlemény, amely szerint az ilyen önbeteljesítő spekulációk teljes egészében figyelmen kívül hagyják a kelet-európai országok gazdasági fundamentumait, ami téves megközelítésekhez vezet. Mindezek nemcsak a közép-kelet-európai régió, hanem az egész Európai Unió számára hátrányosak - írják a pénzügyi felügyeletek.

Mindegyik kelet-európai tagállamnak megvan a sajátos gazdasági és pénzügyi pozíciója és ezek az országok nem képeznek egy homogén régiót - olvasható a jegybankok közleményében. Ezért a központi bankok fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy különbséget kell tenni az európai uniós tagállamok és az unión kívüli országok között, valamint tisztázni kell az egyes országok és az egyes bankszektorok egyedi jellemzőit - emeli ki a közlemény.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×