Infostart.hu
eur:
355.45
usd:
307.69
bux:
133257.44
2026. június 10. szerda Gréta, Margit

A sikeresek is kaphatnak hitelt

Új típusú, rövid lejáratú hitelfelvételi lehetőséget jelentett be a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azon feltörekvő gazdaságú országok megsegítésére, amelyek eddig jó gazdasági teljesítményt nyújtottak, de a pénzügyi világválság miatt most önhibájukon kívül hitelfelvételi nehézségekkel küszködnek.

Az új programmal bővül a valutaalap hitelezési eszköztára. Az IMF eddig alapvetően olyan országoknak nyújtott hiteleket, amelyek a finanszírozási igény kielégítése mellett gazdaságpolitikájuk kiigazítására is szorultak. Nem létezett viszont olyan IMF-hitel, amellyel a helyes gazdaságpolitikát folytató, feltörekvő gazdaságú országok a mostani pénzügyi válságban rövid távú likviditási problémáikat kezelhetnék a bizalom és a stabilitás fenntartása érdekében. Az új program ezt az űrt hivatott betölteni.

A rövid távú likviditási hitelnek (angol nevének rövidítésével SLF) nevezett új pénzügyi mentőövvel az IMF által előre kiválasztandó, eddig megfelelő gazdaságpolitikát folytató és fenntartható adósságteherrel rendelkező országok élhetnek majd.

Az IMF az adósság fenntarthatóságának vizsgálatakor rendszerint a köz- és magánadósság fenntarthatóságát is elemzi. A hitel összege elérheti az adott ország IMF-kvótájának ötszörösét, jóllehet a tagországok által felvehető hitelmennyiséget eddig általában a kvóta háromszorosára korlátozták.

A valutaalap nem szab majd külön feltételeket a hitel felvételéhez, miután úgy döntött, hogy az adott ország kérheti az új típusú hitelt.

Az SLF lejárati ideje három hónap, a kiválasztott országok egy év alatt legfeljebb háromszor vehetik igénybe.

Dominique Strauss-Kahn IMF-vezérigazgató washingtoni sajtóértekezletén nem volt hajlandó megnevezni egyetlen olyan országot sem, amely a kiválasztandók közé kerülhet. Megjegyezte viszont, hogy a valutaalap bizalmasan fogja kezelni, ha az új hitelprogramban való részvételre alkalmasnak minősített valamely ország az IMF-hez fordul a pénzügyi mentőövért.

Strauss-Kahn egyúttal elismerte, hogy szűkössé válhat az IMF segítségre fordítható, rendelkezésre álló tartaléka, amit kedden már a Financial Times című brit lap, illetve Gordon Brown brit kormányfő is felvetett. A valutaalapnak 200 milliárd dollárnyi könnyen mozgósítható pénze van, és még további 50 milliárd dollárt tud gyorsan felhajtani.

Címlapról ajánljuk
Pénteken érvénybe lép a migrációs paktum – Nemcsak Magyarország görget maga előtt tartozásokat

Pénteken érvénybe lép a migrációs paktum – Nemcsak Magyarország görget maga előtt tartozásokat

Nemcsak a fizikai infrastruktúra kialakítása okoz gondokat több uniós tagországnak, hanem a jogi átültetés kapcsán is jelentkeznek bizonyos gondok – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet igazgatója az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktumáról. Marsai Viktor figyelmeztetett: ha a magyar kormány nem lesz hajlandó végrehajtani a paktum kötelezően előírt intézkedéseit, akkor a napi egymillió eurós bírság továbbra is „ketyegni fog”, sőt akár még kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarországgal szemben.

„Három hét alatt” – Elkészült az uniós pénzek érkezését lehetővé tévő törvényhegy

Történelmi jelentőségű törvénycsomag az Országgyűlésben – jelentette be Magyar Péter kedd este a Facebook-oldalán közzétett videóban annak kapcsán, a kormány benyújtotta az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló javaslatot.
inforadio
ARÉNA
2026.06.10. szerda, 18:00
Gál Katalin
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnök-igazgatója
Most tényleg megtudhatjuk, mennyit keres a mellettünk ülő kollégánk?

Most tényleg megtudhatjuk, mennyit keres a mellettünk ülő kollégánk?

A keddi Checklistben (11:24-től) Médli Katalint, a Trenkwalder Csoport HR managerét kérdezzük egy fontos határidőről, konkrétan június 7-éről

. Sokan úgy gondolták ugyanis, hogy az uniós bértranszparencia-irányelv bevezetésével hirtelen minden álláshirdetésben megjelennek a fizetések, és a mellettünk ülő kollégáról is megtudjuk, mennyit keres. — csakhogy ez egyrészt nincs így, másrészt pedig a valóság ennél jóval bonyolultabb. A bértranszparencia ugyanis leginkább arról szól, hogy a cégek képesek-e végre megmagyarázni: miért pont annyit fizetnek, amennyit. Műsorunk első felében egyébként arról beszélgetünk Babos Andrással, a Portfolio makrogazdasági elemzőjével, hogy megérkezett a KSH friss inflációs jelentése, és rögtön borította a várakozásokat: a májusi adat nem gyorsulást, hanem meglepő lassulást mutatott. Az élelmiszerárak csökkenése, az energiaárak mérséklődése és az erősebb forint együtt most látványosan fékezhették az inflációt, de nagy kérdés, meddig tart ez a kedvező pillanat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×