A gáz árának emelkedésével indokolja a Főtáv, hogy idén már negyedszer emeli a távfűtés árát. Mint Balog Róbert szóvivő elmondta, az alapdíj nem változik, a hődíj azonban 9,2 százalékkal növekszik, így a számlák végösszege 6 százalékkal, átlagosan 1300 forinttal lesz magasabb a jövő hónaptól.

Budapesten a hődíj februárban 4,1 százalékkal, májusban 6,1 százalékkal, augusztustól pedig 5,5 százalékkal nőtt.

A tulajdonos és árhatóságként fellépő Fővárosi Önkormányzatnak csak az alapdíjra van hatása, ez pedig idén még nem emelkedett. Az energiaköltségekre ezzel szemben nincs hatása az önkormányzatnak - tette hozzá a szóvivő.

Elmondta azt is: jelenleg csak azon távfűtést fizetők költségei egyeznek meg a gázfűtéses lakásban élők kiadásaival, akik a legmagasabb állami támogatásra jogosultak. Akik ennél alacsonyabb összeget kapnak, azok számára a távfűtés díja már nem versenyképes a gázzal.

Több megyében már októbertől emelkedtek a rezsiköltségek.

Az ország legtöbb városában van lehetőség a leválásra a távhőszolgáltatásról. Budapesten ezt a tulajdonosok 80 százalékának kell támogatnia. Ha valahol egy társasház határoz a leválásról, olyan fűtési módot kell választania, amelynek károsanyag-kibocsátása kisebb, mint a távhőé, vagyis szinte nulla.

Budapesten néhány hete adták át az első olyan, a távhőrendszerről levált épületet, amelyet már úgynevezett levegőkazánnal fűtenek. Léderer András, az alternatív energiát kínáló cég vezető szakembere azt mondta: a káposztásmegyeri, állami támogatású beruházás a 25 lakásos panelépületnél 36 millió forintba került, és - a mai gázárakat figyelembe véve - hat év alatt térül meg. Az emelkedő gázárak persze folyamatosan csökkentik a megtérülési időt.