Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Struccpolitika jellemzi a hazai vállalatokat

A hazai cégek több mint kétharmada személyes kapcsolatok vagy korábbi tapasztalatai alapján minősíti partnereit - áll a Coface Hungary legfrissebb elemzésében. A felmérés résztvevőinek többsége fontosnak tartja ugyan partnerei minősítését, ugyanakkor a megkérdezetteknek mindössze 2 százaléka minősíti partnereit legalább félévenként.

Ha a vállalkozó új ügyfélre talál a - lassuló gazdaság szűkülő piacain
zajló - erősebb versenyben, az üzlet reményében eldobja kockázatérzékenységét - állítja Dercze Zoltán a Coface Hungary országigazgatója.

Hatékony kockázatkezelés nem létezik céltudatos, előrelátó gondolkodás nélkül, amit a magyar vállalati szférában is el kellene sajátítani. Mégpedig nem is csak a nagy ügyfélkörrel rendelkező cégeknek, hanem azoknak a kis- és középvállalkozásoknak is, amelyeknek olyan a tevékenysége, hogy lehetséges lenne teljesebb képet kialakítani ügyfeleikről.

A kis- és közepes vállalkozásoknak létérdekük folyamatosan tájékozódni az üzleti partner hitelképességéről, felmérni a kockázatokat: sokszor a lenni vagy nem lenni kérdésére adott válasz múlik az előrelátáson. A struccpolitika ugyanis életveszélyes: a kkv-k működőképességét akár egyetlen ügyfél késedelmes fizetése is veszélybe sodorhatja, egy-egy behajthatatlan követelés pedig a csőd szélére is taszíthatja a hitelezőt.

A Coface évente több mint 50 ezer hitelminősítést készít. Eddigi
tapasztalataik azonban igen riasztóak, hiszen az ügyfeleik megbízásából bevizsgált cégek három százaléka már akkor felszámolás alatt állt, amikor vevőként jelentkezett valamelyik ügyfelüknél. 2007-ben a minősített cégek további négy százaléka nem volt hitelképes, azaz csak nulla forintos hitelkeretet kaphat -  tette hozzá Dercze.

Fontos, hogy megértsék a cégvezetők, hogy tudatos kockázatkezeléssel több lehetőség ragadható meg és a cég teljesítménye is növelhető.

Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×