A Jelentési a pénzügyi stabilitásról című jegybanki kiadvány szerint a jegybank arra számít, hogy az USA jelzálogpiacáról kiindult pénzügyi válságnak csak "az oldalszelei" érintik Magyarországot.

Az alelnök kedvezőnek nevezte, hogy a keddi pénzpiaci hírek szerint a forint ismét együtt mozog a régiós nemzeti valutákkal, vagyis a lenyel zlotyval, a cseh és szlovák koronával.

Király Júlia a devizahitelek kockázatainak megnövekedését firtató kérdésekre kifejtette: a hazai pénzpiacon évek óta egyre nagyobb arányú a devizahitelezés, ezzel együtt ez idáig a jegybank és a PSZÁF ajánlásait betartva javították kockázatkezelésüket a hazai bankok.

Az alelnök felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a magyarországi hitelezésben is megjelentek az úgynevezett "rablóhitelek", amelyeknél valamely hitelnyújtó vagy hitelközvetítő eleve olyan adósnak ajánl fel hitelt, aki nem hitelképes, vagy erősen feltételezhető, hogy a futamidő alatt nem tudja visszafizetni a kölcsönt.

Király Júlia különösen kockázatosnak tartja a japán jen hitelek magyarországi egyre nagyobb mértékű elterjedését, bár megjegyezte: még mindig döntően a svájci hitelek uralják a devizakölcsönök piacát és a svájci frank hitelek kockázatai jóval kisebbek, mint a japán jenben nyújtott kölcsönöké.

Az alelnök szerint az a meghatározó, hogy egy adott háztartás rendelkezésre álló jövedelméből mennyit fordít kölcsönök törlesztésére. A magyar háztartások átlaga jelenleg 13 százalékot mutat, vagyis adósságtörlesztésre jövedelmük ennyi részét fordítja, ami fölötte van az uniós átlagnak. A gond azonban az, hogy a legszegényebb háztartásoknál ez az arány 20 százalék fölött van napjainkban.

Összességében a magyar bankrendszer hitelezését továbbra is erőteljesnek nevezte, hozzátéve, hogy az elmúlt években jelentősen javult a pénzintézetek kockázatkezelése. Erre ösztönzi a hitelintézeteket az is, hogy Magyarországon is alkalmazni kell az úgynevezett Bázel II. szabályokat, amelyek szigorú előírásokat tartalmaznak a kockázatkezelésre vonatkozóan.