Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Vége lesz a banki röghöz kötésnek?

Magyarországon is véget érhet az a korszak, amikor a bankok önkényesen módosították a hitelfelvételi szerződéseket - legalábbis ezt sürgeti a Gazdasági Versenyhivatal. A Pénzügyminisztérium nem tervezi a hitelintézeti törvény módosítását, mert egy uniós irányelv kiadására vár, amely részben megoldja majd a problémákat.

A bankok közötti verseny erősödését, az ügyfelek nagyobb védelmét szorgalmazza a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy, még 2005-ben indított vizsgálat tapasztalataira hivatkozva. A hivatal elsősorban azt kifogásolja, hogy a pénzintézetek gyakorlatilag indoklás nélkül módosíthatják a hitelszerződéseket, röghöz kötik a hitelkérőket, az ügyfelek kiszolgáltatottak, és - nagyobb veszteségek nélkül - alig-alig képesek bankot váltani.

A GVH javaslatai között szerepel, hogy pontosítsák a szerződésmódosítás lehetséges eseteit és feltételeit, maximálják az elő-, és végtörlesztés díját, hogy az ügyfelek ne csak a hitel felvételekor választhassanak a pénzintézet közül, hanem később a hiteltörlesztés időszakában is. A hitelkiváltás lehetősége ugyanis alapvető garanciája annak, hogy ne élhessenek vissza erőfölényükkel a bankok.

A GVH irodavezetője szerint további problémát jelent, hogy a bankokra csupán egyetlen kötelezettség hárul: a szerződésmódosítás előtt 15 nappal értesíteniük kell az ügyfeleket, akik nem tehetnek mást, mint hogy tudomásul veszik a pénzintézet közlését vagy elállnak a szerződéstől, de ennek feltételei szinte minden esetben hátrányosak az ügyfélre nézve.

Torjákné Amberger Teréz azt mondta: ez lényegében azt jelenti, hogy míg az ügyfél akár 20-30 évre elkötelezi magát, addig a bank csupán 15 napra. Fel kell számolni ezt a gyakorlatot, mert ez teljesen kiszolgáltatottá teszi az ügyfeleket - tette hozzá.

A versenyhivatal szakembere hangsúlyozta: azt a jogot, hogy a pénzintézetek változtathassanak a szerződéseken, senki sem vitatja, de az ügyfeleknek 15 napnál több időt kell adni a módosított feltételek átgondolására. A GVH azt is kezdeményeti, hogy ha szerződésmódosítás miatt vált bankot az adós, akkor a bank ne számolhasson fel különdíjat.

A versenyhivatalhoz egyébként tömegesen érkeznek hitelekkel kapcsolatos panaszok, amelyekből kitűnik, hogy a pénzintézetek szívesen kihasználják a törvény adta kiskapukat.

A problémával már több fórumon is foglalkoztak, így 2007 elején az úgynevezett Várhegyi-bizottság, vagy 2007 nyarán az ombudsmani hivatal, de eddig nem született semmilyen konkrét törvényjavaslat a problémák orvoslására.

Úgy tűnik, a felügyelő hatóságoknak - a GVH-nak és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének - sem ajánlásaikkal, sem javaslataikkal nem sikerült rábírniuk a bankokat üzletpolitikájuk megváltoztatására. Ezért javasolják most szakértők a törvénymódosítást.

A Pénzügyminisztériumban az InfoRádió megkeresésére azt mondták: nincs még döntés az új szabályozásról, nem készülnek a hitelintézeti törvény módosítására, várnak arra az uniós irányelvre, amely az egyenlő versenyfeltételek kialakítását sürgeti, és foglalkozik a kötelező tájékoztatással is. Pichler Ferenc sajtófőnök szerint az irányelv részben rendezni fogja a GVH által felvetett problémákat.A bankok nem zárkóznak el a változtatástól

A bankok nem zárkóznak el a hitelszerződések feltételeinek módosítása elől, de ezek jórészét nem törvényi változtatással, hanem banki önszabályozással szeretnék rendezni - mondta az InfoRádiónak Erdei Tamás a Magyar Bankszövetség elnöke.

Hozzátette: a múlt héten találkoztak a bankok és a versenyhivatal vezetői, ahol megismerték egymás álláspontját. Erdei Tamás szerint a bankok készek az együttműködésre a kérdés megbízható rendezése érdekében.

Szavai szerint a bankoknak is az az érdeke, hogy tiszta, világos játékszabályok szerinte, a fogyasztók érdekeire is figyelő előírások mellett működjön a szektorban a piaci verseny.

Ha ezt az érdekellentétek miatt csak törvényi szabályozással lehet elérni, akkor azzal kell - véli Erdei Tamás -, ha azonban a bankszövetség a versenyhivatallal együttműködve, önszabályozó módon is képes rendezni a kérdést, akkor erre kell törekedni.

A szövetség elnöke szerint, például a szerződési feltételek változtatásánál, az ügyfeleknek biztosított 15 napos gondolkodási idő meghosszabbítása olyan probléma, amelyről önszabályozó módon is változtatnának a bankok.

Hanganyag: Kaputa Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×