Járai Zsigmond hibásnak ítélte a jelenlegi gazdaságpolitikát, amelyet "egy hozzá nem értő társaság irányít Magyarországon".

A mostani gazdaságpolitika nem lehet tartós, 2009-2010-ben vélhetően elérkezik a kijózanodás pillanata. Megítélése szerint ettől az időszaktól újra nő majd az államháztartási deficit, és nem tudni, hogy erre hogyan reagálnak a pénzpiacok - mondta.

Járai Zsigmond szerint az állami kiadásokat jelentősen csökkenteni kellene, Magyarországon túl magas az állami újraelosztás aránya, azt a GDP-hez mérten tartósan 40 százalék alá kellene levinni. Egyúttal kiemelte, olyan gazdaságpolitikát kellene folytatni, amely erősíti az ország versenyképességét.

A volt jegybank-elnök aláhúzta: "a 2007-2008-ban folytatott erőteljes deficitcsökkentés nem lesz fenntartható, mert nem jó a magyar gazdaság és az állam szerkezete".

Véleménye szerint az államháztartásban mára olyan strukturális deficit alakult ki, amely csak ideig-óráig csökkenthető, de tartósan nem lesz fenntartható az állami kiadások nagymértékű átalakítása nélkül.

Járai Zsigmond szerint "két évig lehet úgy hiányt csökkenteni, hogy közben iskolák, kórházak tönkremennek, ennek azonban nem lesznek tartós eredményei".

A jegybank működésének szabályozásával kapcsolatban kiemelte: 2002-től a jegybanki törvényt hétszer úgy módosították, hogy annak alapvető célja, kiváltója "kiszúrás, a bosszú" volt a kormány részéről a jegybank irányába.

Járai Zsigmond szerint "ha jön egy új, rendes kormány, az új jegybank-törvényt fog alkotni".

Sem a Medgyessy-, sem a Gyurcsány-kormány nem vette komolyan annak idején a jegybankkal közösen kitűzött inflációs célokat, az infláció alakulását rángatták az olyan intézkedések, mint az, hogy egyszer csökkentették, máskor felemelték az áfa mértékét - vélekedett.

Az előadások után tartott kerekasztal-beszélgetésen a volt jegybank-elnök felvetette: két területen van alapvetően túlköltekezés Magyarországon, egyrészt az államigazgatásban, másrészt a szociális kiadások területén. Véleménye szerint Magyarországon 3-4 százalékkal többet költenek szociális kiadásokra, mint amennyit az ország a gazdasági helyzeténél fogva megengedhet magának.

Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója Járai felvetéseire reagálva megjegyezte: a jegybank közgazdasági és kutatási szakterületén továbbra is kiváló szakemberek dolgoznak, ez a mai napig egy valódi szakmai műhely, és a korábbi első számú vezető önszántából távozott az MNB-től.

Csermely Ágnes előadásában - Surányi György korábbi jegybankelnöknek egy múlt heti előadássorozaton elmondott beszédére reagálva - közölte: a világban éppen a Magyarországhoz hasonló nyitott kisgazdaságok alkalmazzák az inflációs célkövető rendszert, többnyire sikerrel.

Surányi György a GKI Gazdaságkutató Zrt. múlt pénteki konferenciáján úgy érvelt: egy nyitott kisgazdaságban inflációs célkövető rendszert folytatni egyszerűen blöff.

Csermely Ágnes kifejtette: a monetáris politika szempontjából a magyar gazdaságot az elmúlt időszakban különböző sokkok érték, főleg az élelmiszerár-sokk volt negatív hatással a folyamatokra, ezért indokolt a jegybank részéről továbbra is óvatos monetáris politikát folytatni. Leszögezte: az elmúlt hónapokban a monetáris politika szigorúbb volt, mint amire a piac számított.