Egy tanács, egy zártkörű részvénytársaság és mindezek felett egy 11 tagú ellenőrző bizottság - így állna fel az állami vagyon igazgatására kialakítandó új rendszer.

A Pénzügyminisztérium honlapján olvasható törvénytervezet egységes szabályokat fogalmaz meg az állami vagyon teljes körére. Eszerint az államot mint tulajdonost a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, illetve az irányítása alatt álló vagyonkezelő szervezet, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. személyesíti meg.

Zártkörű részvénytársaság

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a vagyonkezelő szervezet útján gyakorolja tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket. A vagyonkezelő szervezet zártkörű részvénytársaság formájában működne.

A tanács és a vagyonkezelő szervezet működését a 11 tagú Ellenőrző Bizottság felügyeli. Ennek elnökét az Állami Számvevőszék javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és hívhatja vissza.

Az Ellenőrző Bizottságba egy-egy tagot delegálhatnak a parlamentben képviselőcsoporttal rendelkező pártok, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkaadói oldala.A törvény hatály nem terjed ki az önkormányzati vagyonra és az államtól független közjogi személyek tulajdonára, az állam pénzvagyonára, az államadósságra, a Magyar Államkincstárra, a társadalombiztosítási rendszer vagyonára és az elkülönített állami pénzalapokra.

A törvénytervezet megfogalmazza, hogy az állami vagyont bérlet fejében lehet majd használatba adni, erre keretszabályokat állapítanak meg. Emellett igen szűk körben tenné lehetővé az ingyenes vagyonjuttatást, és akkor is beszámolási kötelezettséggel az Országgyűlés felé.

Tartós állami tulajdon

A tartós állami tulajdonban tartandó társaságok körébe tartoznak a jelenleg is állami tulajdonban lévő országos jelentőségű közszolgáltatók, a nemzetgazdaságban stratégiai jelentőségű társaságok, a honvédelmi és rendvédelmi célokat szolgáló gazdasági társaságok, valamint bizonyos állami monopóliumokat hasznosító társaságok.

A tervezet mintegy 37 társaságot nevesít, ebből csaknem a fele erdőgazdaság, de olvasható emellett a Magyar Posta, az Eximbank, a Mehib, a MÁV és a Magyar Fejlesztési Bank is.

A törvény rendelkezéseinek nagy részét valószínűleg július elsejétől kell alkalmazni.