A világ bizonyítottan második legnagyobb ismert, de ki nem aknázott olaj- és földgázkészletével rendelkezik Irán.

A perzsa államban ugyanakkor a természeti kincsek kiaknázása nehézségekkel küzd az 1979-es iszlám forradalom óta.

Leginkább a pénz, a befektetők hiányoznak, akik modernizálnák a kitermelést, illetve finomítókat építenének.

Az Egyesült Államok cégei érdekeltek lennének a befektetésben, az amerikai törvények Irán esetében ezt tiltják.

Az embargó más országokra is hat, ugyanis attól tartanak, ha pénzüket Iránba viszik, válaszul Amerika őket is szankcióval sújtja.

A perzsa állam költségvetésének mintegy fele olajbevételből származik, ám hiába a hatalmas készlet a föld mélyén, Irán olajimportra szorul, mivel nincsenek megfelelő eszközei a kitermeléshez, és finomítókból is kevés van.

Teherán állítása szerint ezért szorgalmazza a heves vitákat kiváltott nukleáris programját, míg Amerika és több nyugati ország is azt állítja, hogy Irán atombombát akar készíteni.

A perzsa állam ugyanakkor váltig állítja: békés célokra használná a nukleáris energiát, valamint ha üzembe állna egy atomerőmű, akkor sokkal több olajat tudna exportálni.

Iránban jelentős olajvezeték-hálózatot építettek ki, ám hiába az infrastruktúra, ha Amerika mindent megtesz azért, hogy a rendszert ne lehessen más vezetékekkel összekapcsolni.