A másfél éves vizsgálódás után kiadott dokumentum szerint a fizetési rendszerekben, lakossági szolgáltatások és a kártyák rendszerében is komoly, a versenyt nehezítő és így a díjakat felhajtó hiányosságok vannak.

Ami a lakossági bankokat illeti, az unió vizsgálata azt találta, hogy számos piacon rendkívül magas a bankok nyeresége, túl kevés bank uralja a piac túl nagy részét és az újonnan belépni szándékozó pénzintézetek akadályokba ütköznek.

Ráadásul a tanulmány szerint a bankok sok esetben árukapcsolással adnak el másként nehezen értékesíthető szolgáltatásokat, illetve bizonyos termékeknél túlzottan magas díjakkal korlátozzák a versenyt és szűkítik az ügyfelek választási lehetőségeit.

Elbontják az akadályokat

Neelie Kroes, az unió versenyügyi biztosa azt mondta, hogy a bizottság minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni, hogy lebontsa a szabad verseny akadályait.

A bizottság vizsgálata azt is megállapította, hogy a különböző kártyás fizetési rendszerek sem működnek megfelelően, mert a bankok egymás közötti elszámolásaikban jóval alacsonyabb díjakkal dolgoznak, mint amit az ügyfeleknek számláznak.

Nem ultimátum

A versenyügyi biztos kijelentéseit a bankok egyelőre csak figyelmeztetésnek tartják, vagyis olyannak, ami messze van még az ultimátumtól. Neelie Kroes azt ugyanis nem helyezte kilátásba, hogy a fizetési rendszereket uniós szinten egységesen szabályoznák.

E helyett azt mondta, hogy a bizottság jelenleg a piaci önszabályozást tartja a jobbik megoldásnak, és példaként említette az ügyfélbarát és a többi országénál lényegesen olcsóbb osztrák, finn és portugál bankrendszert.

A bizottság jelentése szerint a fizetési tranzakciós díjakban az unión belül elfogadhatatlanul magas, négyszeres különbség tapasztalható.