Egyelőre nem tudni, pontosan mekkora támogatási összeg jut majd a kézilabdának az új rendszerben. A sportág képviselői arra kaptak ígéretet, hogy a korábbihoz hasonló, esetleg valamivel kisebb kerettel számolhatnak, de a részletes felosztást még várják – mondta az InfoRádióban Ilyés Ferenc, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke.

A szakember szerint ezért jelenleg nem lehet megmondani, hogy a változások miatt rosszabbul jár-e a kézilabda. Mivel azonban úgy vélik, hogy az elmúlt évek támogatásai hozzájárultak az utánpótlás, valamint a felnőtt- és klubszintű eredményekhez, abban bíznak, hogy a jövőben is elegendő forrás áll majd rendelkezésre a fejlődéshez. A szövetség azon dolgozik, hogy a klubok számára gördülékeny legyen az átállás az új rendszerre.

Ilyés Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a sporttámogatások csökkentése elkerülhetetlen, azt fokozatosan, kisebb lépésekben kellene végrehajtani, hogy a kluboknak legyen idejük alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez.

Az ekho szabályainak változása közvetlenül nem érinti a Magyar Kézilabda Szövetséget, a sportág élcsapataira – Veszprém, Szeged, Győr vagy Ferencváros – azonban hatással lehet. Ilyés Ferenc információi szerint a klubokat eltérő mértékben érinti az intézkedés, de jelentősen megnehezítheti a külföldi sztárjátékosok szerződtetését.

Ugyanis, mint arra a szövetség elnöke rámutatott: a kedvezményes adózási forma eddig versenyelőnyt jelentett a magyar kluboknak, mivel megkönnyítette a külföldi, top játékosok igazolását. A változások miatt a csapatoknak alaposabban át kell gondolniuk a bérezést, és akár már jövő nyáron is elveszíthetnek olyan meghatározó külföldi játékosokat, akiknek a foglalkoztatása az új szabályok mellett drágábbá válik.

A változások következtében az is előfordulhat, hogy a magyar kézilabda-csapatok a jövőben nem jutnak el a Bajnokok Ligája döntőjéig, vagy nem lesznek esélyesek a végső győzelemre

– értett egyet a felvetéssel Ilyés Ferenc, aki szerint a nagy klubok eredményességét biztosan befolyásolják az új feltételek, különösen azért, mert a támogatási rendszer átalakulása és az adózási szabályok változása jelentős bizonytalanságot teremt.

A szakember hozzátette: az NB I-es, sőt az NB I/B-s klubok is elsősorban arra összpontosítanak, hogy átvészeljék a jelenlegi időszakot, amíg tisztázódnak a támogatási feltételek. Ezt követően tudnak majd hosszabb távra tervezni. Ilyés Ferenc szerint a bizonytalanság mindenképpen hatással lesz arra, hogy a magyar csapatok továbbra is a Bajnokok Ligája végső győzelméért küzdhessenek.

Ami a „kirakatcsapatok” kérdését illeti, Ilyés Ferenc szerint a magyar kézilabdában régóta vita tárgya, hogy a legjobb klubcsapatokban viszonylag kevés magyar játékos szerepel. Ugyanakkor nemzetközi szinten is jellemző, hogy a Bajnokok Ligája végső győzelmére esélyes együttesek jelentős számban foglalkoztatnak külföldi játékosokat – jegyezte meg.

Ráadásul – tette hozzá a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke – a hazai élklubok az utóbbi időben igyekeznek hazacsábítani azokat a válogatott játékosokat, akik ezen a szinten is megállják a helyüket, ez azonban nem megy egyik napról a másikra. Elképzelhető, hogy a jövőben több magyar játékos kap szerepet a legjobb csapatokban, a nemzetközi élmezőny elérése és a Bajnokok Ligája megnyerése azonban a változások fényében kérdésessé válhat szerinte.

Ilyés Ferenc végül arra is felhívta a figyelmet, hogy a reklámadó újbóli bevezetése további terhet jelenthet a kluboknak és általában a magyar sportnak. Mint mondta, a csapatok jelentős részben szponzori támogatásokból finanszírozzák működésüket, a reklámszolgáltatásért cserébe kapott támogatások után fizetendő, 3,75 százalékos adó pedig csökkentheti a piacról bevont forrásokat. Bár ez kisebb mértékben érintheti a klubokat, a többletköltség így is tovább nehezítheti a gazdálkodásukat.

Kosárlabda

Bodnár Péter, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkára szerint a tao-támogatási rendszert felváltó új konstrukció akár kedvező is lehet a sportszervezetek számára, a részletszabályok ismerete nélkül azonban egyelőre nem lehet megítélni a hatásait.

Mint mondta, a bejelentett 150 milliárd forintos keretösszeg pontos tartalma sem egyértelmű, mivel az az állami akadémiák tao-támogatását, valamint a szövetségek és a Magyar Olimpiai Bizottság számára elkülönített, 125,2 milliárd forintos keretet is magában foglalja. Ezért egyelőre nem tudni, hogy az új rendszer összességében növeli vagy csökkenti-e a sport támogatására fordított összeget. Bodnár Péter a keddi tájékoztatás alapján

inkább csökkenésre számít, mivel a kiegészítő támogatások 12,5 százalékát nem vették figyelembe a bejelentett keretösszegben.

Egy esetleges forráscsökkenés esetén Bodnár Péter szerint minden sportszervezet maga dönti majd el, hogyan gazdálkodik a rendelkezésére álló összeggel. Hangsúlyozta, hogy a kosárlabda támogatási rendszere átlátható, és 2013 óta a sportszervezetek előre meg tudják becsülni, mekkora támogatásra számíthatnak.

A főtitkár szerint ugyanakkor nem feltétlenül a kiadások csökkentése lesz a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy a szervezetek képesek lesznek-e más forrásokból pótolni az esetlegesen kieső összegeket. Ez azonban rendkívül nehéz, hiszen a 2019 óta a rendelkezésre álló támogatási keret lényegében változatlan maradt, miközben a szállás, az étkezés és a szállítás költségei többszörösükre emelkedtek – jegyezte meg.

„A sportszervezetek már eddig is rendkívül szűkös forrásokból gazdálkodtak. Különösen 2020–2021-től, a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború kitörése után nem a fejlesztés volt a fókuszban, hanem a túlélésért küzdött mindenki”

– fogalmazott a szakember, aki szerint a megváltozott körülmények között ezért számos területen racionalizálásra lehet szükség.

Bodnár Pétert amúgy kíváncsisággal tölti el, hogy az új támogatási rendszer miként befolyásolja majd a hivatásos sportszervezeteknél a játékosok fizetését, amelyek az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedtek. A főtitkár úgy véli, amennyiben a kiegészítő támogatások megszűnése miatt jelentősen csökkennek a szponzori források, annak a játékosok bérigényeire is hatással kellene lennie. Ebben szerinte a játékosügynökök által képviselt fizetési elvárások mérséklődésére is szükség lehet, de egyelőre nem tudni, milyen irányt vesznek a folyamatok.

A főtitkár reményét fejezte ki, hogy az új támogatási rendszer nem csökkenti a tömegsportot szolgáló, a sportolói piramis alapját jelentő területre jutó forrásokat. Egyelőre azt sem lehet tudni, milyen adminisztrációs terheket ró majd az új konstrukció a sportszervezetekre.

A részletszabályok kidolgozására munkacsoport alakul, Bodnár Péter azonban aggasztónak tartja a szűkös határidőt. A rendszer január 1-jén lép életbe, a sportszervezeteknek pedig már januárban és februárban szükségük lesz a működésükhöz elengedhetetlen forrásokra.

Kérdéses, hogy ilyen rövid idő alatt sikerül-e kialakítani az új rendszert,

a szövetségek azonban a sportért felelős államtitkársággal együttműködve igyekeznek a lehető leggyorsabban és legpontosabban kidolgozni a részleteket – mondta.

A tao-forrásokat eddig elvileg csak az utánpótlásra, a sportinfrastruktúra fenntartására és a szabadidősportra lehetett fordítani. Viszont az ekho adóváltozásai nagyban érinthetik a sportklubokat, hiszen itt ahhoz, hogy a játékosok a korábbi juttatásukat megkapják, többet kell fizetnie a kluboknak. Bodnár Péter pontosította, hogy a társaságiadó-támogatásokat a hivatásos sportszervezetek is felhasználhatták a sportszakmai stáb bérezésére, a bérköltségek legfeljebb 50 százalékáig. Játékosok fizetését ugyanakkor nem lehetett ebből a forrásból finanszírozni, az edzők, az erőnléti edzők és a szakmai stáb más tagjainak bérét viszont igen.

A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkára úgy tudja, a kedvezményes ekho szabályainak változása a kosárlabdában várhatóan senkit sem érint, mivel a sportágban gyakorlatilag nem voltak ilyen adózási formában foglalkoztatott játékosok. Hozzátette:

az ekho korábbi átalakítása után a sportolók javadalmazása is átalakult, a korábban alkalmazott arculat-átviteli szerződések jelentős részét teljesen vagy részben hagyományos megbízási szerződések váltották fel.

Bodnár Péter arra számít, hogy azokban a sportágakban, ahol az új szabályozás nehézséget okoz, a kifizetések ismét átalakulhatnak: az ekho értékhatáráig kedvezményes adózású megbízási szerződéseket köthetnek, az azt meghaladó összegekre pedig visszatérhetnek az arculat-átviteli szerződésekhez, ami véleménye szerint a költségvetés szempontjából sem lenne kedvező.

A cikk alapjául interjúkat Kalapos Mihály készítette.