A testület üdvözölte, hogy a költségvetési javaslat benyújtása az őszi időszakban történik, mivel az utóbbi években a tavaszi-nyári tervezés során a folyamatok előrejelezhetőségét érdemi bizonytaIanságok övezték.

A tanács véleményében egyebek között megállapítja: a tervezett GDP-növekedés 2026-ra 1,7 százalék, 2027-re 2,4 százalék, ami a piaci várakozások középértékének közelében, kissé az alatt alakul. A növekedést a stabil belső fogyasztás, a magas foglalkoztatás és a reálbér-növekedés támogatja, de a kedvezőtlen világgazdasági környezet lefelé mutató kockázatot jelent – mutatott rá a KT.

A tanács véleménye szerint a 4,9 százalékos hiánycél uniós jogi összhangját az új nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv biztosíthatja, amennyiben azt az Európai Unió Tanácsa jóváhagyja. A KT továbbra is szükségesnek tartja a hiány 3 százalék alá szorítását a jövőben.

A dokumentum szerint a tervezet a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiányát a GDP 4,9 százalékában határozza meg 2027-re, ami 2,6 százalékos csökkenés a 2026. évi 7,5 százalékos célhoz képest. A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 5102,7 milliárd forint, a GDP 5,2 százaléka lesz, 42 483,8 milliárd forint bevétel és 47 586,5 milliárd forint kiadás mellett.

A testület jelezte: a hiánycsökkentés és a kiadások fedezésére a tervezet a GDP 1 százalékának megfelelő forrást teremt az extraprofitadók fenntartásával, a társasági adó és az innovációs járulék emelésével, az ökoadók emelésével, valamint az új vagyonadó előírásával, és további fontos elem, hogy nem vezetik be a 14. havi nyugdíj második heti részletét, a 40 év feletti, két gyermeket nevelő anyák személyijövedelemadó-mentességét, illetve havi bruttó 1 millió forint felső jövedelmi korlátot szabnak az anyák szja-mentességének.

Hangsúlyozták, a kormány bevezeti az adójóváírást a minimálbér kétszereséig, ami a minimálbérig 9 százalékos effektív szja-kulcsot jelent, jelentősen emeli az alacsony összegű nyugdíjakat, bevezeti a nyugdíjas SZÉP-kártyát, megduplázza a családi pótlékot, valamint több ágazatban béremelést és magasabb egészségügyi kiadásokat tervez.

A Költségvetési Tanács megállapította, hogy a tervezet jelenleg leginkább csak a Közlekedési és Beruházási Minisztérium, valamint az Élő Környezetért Felelős Minisztérium fejezeteinél tér ki a zöld célokra. A tanács hiányolja a részletességet, és javasolja a fenntarthatósági kötelezettségek bemutatásának kibővítését.

A KT az MNB előrejelzései és a nemzetközi tapasztalatok alapján megállapította, hogy jelenleg nincs szükség a jegybank feltőkésítésére.

A tanács véleménye szerint a tervezett államadósság-mutató megfelel a törvényi előírásoknak, mivel 2027-ben 77,5 százalékról 77,2 százalékra mérséklődik, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a tervezett hiány és az adósságszabály teljesülését kockáztathatja „az állami vagyon növelését szolgáló tartalék" nevű, a tervezetben 1 millió forint összegű, felülről nyitott előirányzat. Javasolják, hogy a kormány a tartalék tervezett felhasználási céljáról adjon tájékoztatást az Országgyűlésnek a törvényjavaslat általános indokolásában.