Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Facebook/Országos Mentőszolgálat

A mentősök üzentek a nyár egyik legrettegettebb, akár halált okozó problémája miatt

Elég valamilyen étel, gyógyszer vagy egy rovarcsípés, és sokkot kaphat a szervezet. Mutatjuk, mik a tünetek és mit kell tenni.

Az anafilaxia (anaphylaxia) egy akutan kialakuló, potenciálisan halálos, generalizált, több szervet érintő túlérzékenységi reakció, mely leggyakrabban étel, gyógyszer vagy rovarcsípés következményeként lép fel, ha valaki allergiás valamely összetevőre vagy a rovarméregre.

A tünetei részben

  • torokkaparás,
  • rekedtség,
  • nyelési nehézség,
  • gombócérzés a torokban,

mert a felső légutak nyálkahártyái duzzadni kezdenek, és az a veszély fenyeget, hogy az illető megfullad.

A keringési tünetek:

  • sápadtság,
  • verejtékezés,

mert nagyon gyorsan esik ilyenkor a vérnyomás.

Ha valaki ezeket a tüneteket tapasztalja, azonnal hívni kell a mentőket a 112-es segélyhívón – figyelmeztet Kathy Zsolt mentős a Facebookon.

Amíg a mentők megérkeznek, a beteget nyugalomba kell helyezni. Ha ismert az allergia és van a betegnél vagy másnál EPIPEN (az ilyen anafilaxiás sokkok kezelésére való injekciós toll), azt kell alkalmazni. Meg kell próbálni megszüntetni vagy minimalizálni a beteg kapcsolatát az allergénnel, például

  • kiköpetni vele a mogyorót
  • kihúzni a rovar fullánkját
  • megelőzni a további darázscsípéseket stb.

Ha leáll a keringés és a légzés, akkor azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést.

Ha valakinek nem anafilaxiás sokkal járó allergiás tünetei vannak, például bőrviszketés, bőrpír, kiütések, akkor azokat elég lokálisan csillapítani például erre szolgáló kenőccsel – derül ki a videóból.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×