Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Nyitókép: Pexels.com

Mellbevágó tanulmány a villámcsapásokról

Világszerte évente mintegy 320 millió fa pusztul el villámcsapás következtében - derül ki a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) egyik kutatócsoportjának tanulmányából.

„Nemcsak azt tudjuk felbecsülni, hogy évente hány fa pusztul el villámcsapások következtében, hanem azt is, hogy mely régiókban lépnek fel ilyen események gyakrabban, és milyen hatással vannak a globális szén-dioxid-tárolásra, illetve az erdőszerkezetre” – ismertette Andreas Krause, a tanulmány egyik fő szerzője.

A tudományos munka szerint a villámcsapások okozta fapusztulás évente megközelítőleg ugyanannyi szén-dioxidot szabadít fel, mint az élő növények elpusztulása erdőtüzekben. A villámcsapásokban megsemmisült fák az évente elpusztuló növényi biomassza mintegy 2,9 százalékát teszik ki, aminek következtében globálisan hozzávetőleg 770 millió – 1,09 milliárd tonna szén-dioxid szabadul fel. Krause szerint ez meglepően magas érték és nagyjából megfelel annak a mennyiségnek, amely nem ember által szándékosan okozott erdőtüzek során keletkezik. A szakember hozzátette, hogy

e számadat nem is tartalmazza a villámok által kiváltott erdőtüzekben elpusztult fákat.

Hozzátette, hogy a tűzben elégő növényzet teljes szén-dioxid-kibocsátása még ennél is lényegesen magasabb, mivel az élő növények mellett a talajban lévő elhalt faanyag és más szerves anyagok is elégnek.

Krause hangsúlyozta, hogy tanulmányuk az első, amely ráirányítja a figyelmet a villámcsapások által fákban okozott károk globális kihatásaira. Korábbi tudományos munkák szerinte mindössze egyes erdőségekre összpontosítottak. A TUM kutatócsoportja azonban matematikai megközelítést alkalmazott egy bevett növényzeti modell kiterjesztésével, amely a fák növekedését becsüli fel világszerte klímaviszonyok, illetve tápanyagadatok, valamint megfigyeléseken alapuló tanulmányokat és villámcsapásadatokat alapul véve.

Az eredmények a klímaváltozásra tekintettel is relevánsak, mivel a legtöbb bevett modell a viharok számának növekedését jósolja. „Jelenleg a villámcsapások okozta halálozás különösen magas a trópusokon” – mondta Krause. De főleg a középső és magasabb szélességi fokokon növekedhet a viharok száma. „A villámok tehát a jövőben egyre nagyobb szerepet játszhatnak az erdőinkben is” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Harangi Szabolcs: a következő hónapokban egyes alvó vulkánok felébredése komoly gondokat okozhat

Harangi Szabolcs: a következő hónapokban egyes alvó vulkánok felébredése komoly gondokat okozhat

Tavaly 27 országban több mint hatvan vulkán tört ki, ami átlagosnak mondható szám, ugyanakkor több váratlan természeti jelenség is történt – mondta az InfoRádióban a HUN-REN ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője. A geológus szerint idén is várhatók nagy kitörések, a következő hónapokban pedig érdemes lesz odafigyelni Indonéziára, ahol egyes alvó tűzhányók felébredése akár nagyon komoly gondokat is okozhat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Megjött a veszélyjelzés, súlyos hótorlaszok alakulhatnak ki – Híreink a hóhelyzetről vasárnap

Megjött a veszélyjelzés, súlyos hótorlaszok alakulhatnak ki – Híreink a hóhelyzetről vasárnap

Hófúvás veszélye miatt másodfokú (narancs) riasztást adott ki Veszprém, Fejér és Pest vármegye egyes járásaira a HungaroMet Nonprofit Zrt. vasárnap reggel. Veszélyjelzésükben azt írták, az érintett járásokban a friss hóval fedett területeken a viharos szél magas hótorlaszokat emelhet. A hétvégén hideg északnyugati légáramlás érkezik hazánkba, amely jelentősen rontja a hőérzetet, de jövő keddtől fordulat jöhet az időjárásban, elindul a melegedés, a magas hegyekben akár 15-20 fokkal is emelkedhet a hőmérséklet. Percről percre követjük az eseményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×