Nemcsak az utakon kell figyelnünk a tavaszi időszakban a telelés után a vizek felé induló békákra, ugyanis a lebetonozott aknák, pincelejárók is veszélyt jelentenek a kártevőkkel táplálkozó, hasznos állatokra.
"A kétéltűek családjába tartozó békák téli álmot alszanak, február végétől március elejéig ébrednek fel, mikor melegedni kezd az idő és beköszöntenek a tavaszi esők. Ilyenkor felkeresik a közelben lévő vizes élőhelyeket, tavakat, pocsolyákat, ahol megindul a párzási időszak és a nőstények peterakása" – mondta az InfoRádióban Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.
Biztos sokan találkoztak már olyan hírrel, hogy a természetvédelmi szervezetek az utak mentén mentik a békákat, a most terítéken lévő probléma viszont sokkal kevésbé közismert, mondhatni, egy rejtett csapdahelyzet. Magyarországon az adatok szerint mintegy 2,3 millió családi ház jellegű építmény van, ezek jelentős részén az udvaron van a vízóraakna, és az épület jó eséllyel pincelejárattal is rendelkezik. Ezek olyan csapdát jelentenek a békáknak, amelyekbe beesve nem tudnak kiszabadulni.
A nem betonozott falú aknákban, a nedves és sötét környezetben akár évekig is képesek a kétéltűek életben maradni, ha alkalmanként beesik oda egy-egy giliszta, féreg vagy ízeltlábú.
Ám a betonozott falú vízóraaknákban, illetve a "sterilnek" tekinthető pincelejárókban a betévedt állatok elpusztulnak. Ezért kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, hogy márciustól a nyár második feléig, vagy akár őszig a lakosok havonta egyszer nézzenek be az aknákba, lejárókba, és ha ott csapdába esett békát, főként zöld vagy barna varangyot, az ország középső részében pedig akár barna ásóbékát, vagy más fajt találnak, akkor emeljék ki onnan és engedjék szabadon a kertben.
Orbán Zoltán hangsúlyozta, hogy a magyarországi békák jelentősebb része inkább tekinthető szárazföldi állatnak, mivel csak a párzásuk zajlik vízben, illetve a nőstények oda rakják le a petéiket, ott fejlődnek ki a porontyok. Ettől eltekintve ezek a kétéltűek a szárazon élnek. Ide tartoznak a már említett fajok, továbbá az erdei, a mocsári és a gyepi békák is, nem is említve a zöld levelibékát – sorolta a szóvivő.
Ebből következően tehát nemcsak víz közelében érdemes az aknákat, lejárókat figyelni, hanem bárhol az országban, mert a víztől nagyobb távolságra, akár több kilométernyire is előfordulhatnak ezek a kétéltűek. A szakember azt is kiemelte, hogy
nagyon fontos a jelenlétük, ugyanis a globális kereskedelem és a klímaváltozás miatt évről évre érkeznek Magyarországra is az idegen rovarok, sőt, akár férgek is, a békák pedig nagyon fontos mezőgazdasági és kiskerti pusztítói ezeknek.
Orbán Zoltán arról is beszélt, hogy a békák szaporodásának elősegítése érdekében egyre több kertben, telken létesítenek az emberek kisebb-nagyobb tavakat, dísztavakat. A szakember is javasolja, hogy ha valakinek van lehetősége ilyesmire, akkor éljen vele, hiszen akár egy nagyobb tejes ládából is kialakítható egy peterakóhely a békák számára. Azt viszont hozzátette, hogy ha egy meredek falú műanyag ládát süllyesztünk erre a célra a földbe, akkor mindenképpen együnk bele ferdén egy szélesebb faágat vagy deszkalapot, hogy az esetlegesen belepottyanó, de kevésbé jól úszó állatok, például rovarok, gyíkok, rágcsálók is ki tudjanak belőle mászni.
