Infostart.hu
eur:
380.78
usd:
318.74
bux:
127890.41
2026. január 30. péntek Martina
Nyitókép: Freepik / jannoon028

Ezekkel a mondatokkal sikerült átverniük sokakat a csalóknak

A Magyar Nemzeti Bank honlapjára került fel egy tanulságos összefoglaló.

A szakmai cikk beszámol róla, hogy csalók megtévesztéssel, pszichológiai befolyásolással próbálják meg ellopni a gyanútlan emberek pénzét, és ez sokszor sikerül is nekik. Gyakran telefonálnak banki ügyintézőként azzal, hogy gyanús tranzakciót észleltek a számlánkon vagy épp folyamatban van egy visszaélés (ha esetleg nem annak a banknak vagyunk az ügyfelei, akkor természetesen "átkapcsolnak" egy másik kollégához). Alapesetben sokan gyanakodnának, ám a csalók profik abban, hogy megfelelő mondatokkal ráijesszenek az emberre, illetve hogy szép lassan "főzzék meg", vagyis csalják ki azokat az adatait (számlaszám, azonosítók, jelszavak), amelyekkel átutalást kezdeményezhetnek), vagy pedig ráveszik a gyanútlan áldozatot, hogy telepítse a géphez és ezáltal a banki szoftverekhez hozzáférést biztosító programot (többnyire az AnyDesket).

A károsultak elmondása szerint

  • a csalók sokszor azt is kérik, hogy az alkalmazás letöltését követően menjünk át a másik szobába, távolodjunk el az eszközünktől, mert „a vírusírtás csak így végezhető el sikeresen”.
  • gyakori az is, hogy a csaló azzal hiteget bennünket, hogy a gyanús tranzakció összegét másnap vagy egy későbbi időpontban visszakapjuk, addig ne keressük sem a bankunkat, sem a rendőrséget.
  • előfordult olyan eset is, hogy a csaló azt hitette el az áldozattal, hogy banki ügyintézők, rendőrök is érintettek a csalásban, és ügy felderítése érdekében tilos bárkivel is beszélnie a történtekről.
  • a hívások hosszadalmasak, ismert olyan eset is, amelynél több órán át tartott.

A valódi cél azonban ilyenkor az, hogy minél később tegyünk bejelentést a bankunknál és a rendőrségen.

Az összeállítás készítője, Szente Krisztina felhívja a figyelmet, hogy

  • a bankok ügyfélszolgálatai a valóságban nem kapcsolják át a hívást sem más bankhoz, sem a rend-őrséghez.
  • a banki ügyintéző, ha csalás gyanú miatt hív bennünket, nem több óra alatt, hanem azonnal letiltja internetbankunkat, bankkártyánkat, digitális szolgáltatásainkat, ha elmondjuk, hogy a gyanús műveletet nem mi végeztük.
  • a bankoknak nincs „biztonsági” bankszámlája, amire a saját pénzünket átutalhatnánk.
  • amennyiben a hívó egy alkalmazás, program letöltését kéri tőlünk, szakítsuk meg a hívást!

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a hívószám, az üzenet feladója nem lehet biztos pont annak eldöntésében, hogy valóban banki alkalmazottal beszélünk, vagy hogy a banktól kaptuk az sms-t. Vannak ugyanis olyan módszerek, amelyekkel bármilyen szám, akár a bank megszokott hívószáma is kijelezhető egy adott hívásnál (ez a spoofing, azaz a hívószám-hamisítás).

Egy konkrét esetben látszólag a kérelmező számlavezető bankjától érkezett a hívás, a bank nevében eljáró ismeretlen személy azt közölte, hogy a bank rendszerében azt látja, hogy bankszámlájáról átutalásokat kezdeményeztek, s azt szeretné ellenőrizni, hogy azt a kérelmező kezdeményezte-e. A hívó azt mondta, hogy

amennyiben ezeket nem az ügyfél indította, úgy további sms-ekben kódokat fog kapni, melyek visszaolvasásával a tranzakciók visszavonását tudja jóváhagyni.

Az ügyfél beolvasta telefonon az sms-ekben megjelenő kódokat, s mivel a csaló siettette és aggódott, hogy elveszik a pénze, csak a kódokra koncentrált. Mivel az sms-eket ugyanarról a telefon-számról kapta, mint korábban, emiatt fel sem merült benne, hogy csalásról lehet szó, erre csak akkor jött rá, amikor letette a telefont. Csak később szembesült azzal, hogy a kiadott kódokkal in-ternetbanki belépést és egy nagyobb összeg átutalását hagyta jóvá.

Ha valóban a bankunk hív fel bennünket, akkor az ügyintéző

  • soha nem kérik az sms-ben kapott kódoknak a megadását. Ha ilyet kérnek tőlünk, azonnal szakítsuk meg a hívást. Ha az sms-ek szövegét elolvassuk, észlelhetjük a csalást.
  • a személyes adataink mellett csak néhány adatot kérnek el a beazonosításhoz (pl. milyen devizanemben vezetünk számlát, van-e társtulajdonos a számlán, rendelkezünk-e hitelkártyával, folyószámlahitellel stb.) de nem kérnek sem bankkártyaszámot, sem bankszámlaszámot, sem banki belépési adatokat, sem számlaegyenleget.
  • soha nem kérik semmilyen alkalmazás letöltését, nem kérik a PIN kódunkat sem más, sms-ben küldött kódokat.
Címlapról ajánljuk

Varga Zsolt a vízilabda-Eb után: látható volt egyfajta fejlődés a két világverseny között

Kudarc vagy siker, esetleg mindkettő a belgrádi Eb-ezüst? Fel lehet-e készülni arra, hogy tizenkétezren üvöltenek a medence partján minden magyar támadásnál, a hazaiaknak szurkolva? Mekkora a stáb szerepe egy válogatottnál? Változhat-e a keret, visszatérhetnek-e akár világbajnokok 2026 későbbi feladataira? Minderről beszélt Varga Zsolt, a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, olimpiai bajnok az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.01.30. péntek, 18:00
Gyulay Zsolt
a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
Erőre kapott a forint

Erőre kapott a forint

Mozgalmasan alakultak az elmúlt napok a devizapiacokon: a legnagyobb változások a dollárban és a jenben következtek be, de a forint szintén komoly hullámvasútra került. A Fed tegnapi kamatdöntése után rövid időre megállt a zöldhasú gyengülése, de a hajnali órákban ismét egyre többen kezdtek a dollár ellen fogadni, így ma reggel ismét a 2021-2022-es csúcsok közelében jártak a jegyzések. A mai nap egyelőre az elmúlt napok nagy mozgásainak korrekciójáról szól a dollár és a forint háza táján is, előbbi erősödő, utóbbi inkább gyengülő trendet mutat a nap folyamán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×