A magyar fiatalok többsége elfogadhatónak tartja, ha az általa követett influenszer terméket vagy szolgáltatást reklámoz, a politikai tartalmakra viszont kevésbé vevő – derült ki az Ifjúságkutató Intézet reprezentatív felméréséből. Az év elején végzett kutatást az SMA-s (gerincvelő-eredetű izomsorvadás) kisfiú, Zente megsegítése érdekében megmozduló online civil összefogás, illetve a kegyelmi ügy miatt tartott, a gyermekvédelmet középpontba helyező februári influenszertüntetés inspirálta.

Az Ifjúságkutató Intézet vezető kutatója azt mondta az InfoRádióban, hogy a virtuális térben megszerzett figyelmi tőke átkonvertálható a fizikai valóságba, ami azonban felveti a kérdést, hogy képesek-e az online elköteleződést szavazatokban is mérhető cselekvéssé átformálni az influenszerek. Székely Levente tájékoztatása szerint a felmérésük részben ezt a fő kérdést vizsgálta, illetve még arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire elkötelezettek a fiatalok az influenszertartalmak iránt.

A kutatásból többek közt kiderült az is, hogy a 15–29 éves korosztályban a megkérdezettek kétharmada legalább egy influenszert követ rendszeresen a közösségi platformokon. Ezeken az oldalakon a 18 és 24 év közötti fiatalok a legaktívabbak, ebben a korosztályban a válaszadók csaknem háromnegyede mondta azt, hogy figyelemmel kíséri legalább egy influenszer mindennapjait.

Az influenszertartalmakat fogyasztók leginkább szórakozási célból követik a tartalomszolgáltatókat. A legtöbb fiatalt az sem zavarja különösebben, ha az influenszerek reklámbevételre tesznek szert a legyártott tartalomért cserébe. A megkérdezett 15–29 évesek 54 százaléka inkább vagy teljes mértékben elfogadhatónak tartja, hogy a tartalomgyártók szponzorpénzeket kapnak tevékenységük után.

Székely Levente hozzátette: a korábbi tapasztalatok is azt mutatták, hogy a civil ügyekkel kapcsolatban is komoly hatása lehet az influenszermarketingnek. A válaszadók mintegy egyharmada mondta azt, hogy a közéleti kérdésekben állást foglaló influenszerek hitelesebbek, de csaknem ugyanekkora arányban (28 százalék) voltak azok, akik nem értettek egyet ezzel az állítással.

Ebben a tekintetben tehát az influenszerek véleményformáló magatartása megosztja a fiatalokat.

Akik több tartalomgyártót is követnek, magasabb arányban (38 százalék) vélik úgy, hogy a közéleti kérdésekkel foglalkozó influenszerek hitelesebbek, mint azok, akik távol maradnak az ilyen tartalmaktól, utóbbiakat 17 százalék tartja hitelesnek ebben a körben.

Zavarja a fiatalokat, ha közélettel foglalkoznak az influenszerek?

A kutató kiemelte, a fiatalabb korosztályok tagjaira általánosságban jellemző az, hogy náluk a társadalmi, közéleti ügyek legtöbbször elválnak a politikai ügyektől. Mint fogalmazott, a társadalmi kérdések iránt nyitott fiatalok jó része számára a politika mást jelent más korosztályokhoz képest,

sok fiatal „inkább pártpolitikai iszapbirkózásnak” tartja a politikát.

A felmérés szerint többségben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy nem helyes, ha az általuk követett tartalomgyártó politikai kérdésekben is véleményt formál. A kutatás résztvevőinek 36 százaléka nem örül, ha politikával kezd el foglalkozni egy-egy influenszer, a megkérdezettek 23 százalékát viszont nem zavarja ez. A válaszadók kétharmada nem tartja fontosnak, hogy kiderüljön, hogy az általa követett influenszer milyen politikai nézeteket vall.

A megosztottság a nemek között is jelentős, a nők bő egyharmada (35 százalék), míg a férfiak egynegyede (25 százalék) gondolja hitelesebbnek a közéleti témákat feldolgozó tartalomgyártókat.