Az Európai Unió a 2024. július 1. után forgalomba hozott új autókba már kötelezővé teszi a "feketedoboz" beépítését, ám ahogy közeledik az időpont, úgy fogalmazza meg mind több és több szakértő és közlekedésbiztonsági szervezet az aggodalmait ezzel kapcsolatban - írja a Közlekedésbiztonság.kti.hu.

Az eredet koncepció szerint az EDR (Event Data Recording - eseményrögzítő készülék) a repülők fekete dobozához hasonlóan rögzítené a gépjármű menetadatait, amelyeket a szakértők és a rendőrök, a baleseti vizsgálók közlekedési baleset esetén felhasználhatnának az előzmények rekonstruálására, azaz, hogy pontosan mi vezetett a balesethez.

Ahol bizonyos időszakonként több baleset történik, azok jellegzetességeit, mintázatát vizsgálva fény derülhetne olyan okokra is, amiknek a felderítésére ma nincs lehetőség.

Ám az uniós jogalkotási folyamatban a rendszerrel szemben támasztott műszaki követelmények (ahogy más vezetést támogató, a közlekedésbiztonságát szolgáló rendszerekkel szembeni elvárások is) fokozatosan felpuhultak, másrészről viszont az adatvédelmi előírások szigorodtak. Ez utóbbi miatt a közlekedésbiztonsággal foglalkozó kutatók nem férhetnek majd hozzá egyetlen, az EDR által rögzített hely, idő és a baleset pontos időpontjára vonatkozó adathoz sem.

Az adatvédelmi szabályok szigorításának oka, hogy sokan tartottak attól, az EDR-t a hatóságok, vagy a rendszerhez a gépjármű kommunikációs rendszerén keresztül hozzáféréshez jutó és azt feltörni képes hackerek az autó használójának öncélú nyomon követésére, megfigyelésére, profilozására használhatják.

Így aztán olyan jól sikerült szigorítani az adatvédelmi előírásokat, hogy még a közlekedésbiztonsági kutatók sem férhetnek majd hozzá a balesetezett autók fekete dobozainak adataihoz.

Szakértők figyelmeztetnek: alapvető fontosságú lenne, hogy a balesetek okait vizsgálva minél több adattal dolgozhassanak. Hangsúlyozzák: semmit sem ér, ha tudják, hogy milyen vezetést segítő rendszerek működtek a balesetkor, ha nem tudják, hogy az hol és mikor történt.

Az adatok hozzáférhetetlensége mellett amiatt is kritika éri az Európai Uniót és a Bizottságot, mert a közlekedésbiztonsági programjában sokak szerint túlzott reményeket fűzött ahhoz, hogy az okos eszközök alkalmazása milyen mértékben járulhat hozzá a halálos és súlyos közlekedési balesetek számának csökkentéshez Európában.

Mint írják, sok szakértő szerint az EU nem hangsúlyozza kellőképpen, hogy az EDR nem tárolja napok, hetek menetadatait, csupán a baleset előttieket.

Alkalmatlan tehát az autók használóinak a nyomon követésére, profilozására.

Hasznos lenne ugyanakkor arra, hogy elemezzék a jármű mozgását, a benne lévő vezetést támogató rendszerek működését a baleset előtti pillanatokban, és ha az adott hely közelében máskor is történtek balesetek, az adatokat összevessék.

A gépjárművekbe épített adatrögzítő nem csak arra arra lenne jó, hogy leleplezze azokat az autósokat, akik saját vezetési hibájukat, felelőtlenségüket más közlekedőkre, az úttest állapotára vagy egy épp ott és épp akkor elébük ugró vadállattal próbálják menteni. Ellenben segítené azoknak at útkialakítási, közlekedési táblázási hibáknak, pontatlanságoknak a helyrehozását, amik miatt valahol egyszer történt már baleset. A lehetséges veszélyfaktorok ismerete hozzájárulhat, hogy az útfelújítások előtt ezeket a szempontokat is figyelembe vegyék, és így biztonságosabbá tehessék az utakat - írja a portál.