Infostart.hu
eur:
362.11
usd:
313.53
bux:
148085.97
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Szingapúr, 2017. december 13.Maruról, a két hónapos királypingvinről készítenek felvételt telefonnal a szingapúri Jurong Madárparkban 2017. december 13-án. Az október 10-én kikelt fióka az intézményben világra jött első királypingvin 2008 óta. (MTI/EPA/Wallace Woon)
Nyitókép: WALLACE WOON

Megdöbbentő adatok a kukázott telefonokról

Közel öt és fél milliárd telefon megy idén a szemétbe.

A világban jelenleg mintegy 16 milliárd mobiltelefon van az emberek birtokában, és ebből – a számítások szerint – 5,3 milliárd darab kerül majd 2022-ben a szemétbe, közölte a WEEE Forum, a világ elektronikai hulladékával foglalkozó nonprofit szervezet. Mint a hirado.hu és a National Geographic idézte, a vizsgálatok szerint a készülékekben lévő rengeteg értékes anyagnak (például arany, réz, ezüst, palládium) csak a töredékét nyerjük vissza az elektronikai hulladék kezelésének megfelelő módon.

A legtöbb készülék garázsok vagy szekrények mélyére, vagy épp a háztartási hulladékkal együtt a szeméttelepekre jut.

Végeztek egy felmérést is hat EU-országban arra vonatkozóan, hogy mi történik a nem használt elektronikai eszközökkel. Eszerint egy átlagos európai háztartásban 74 elektromos és elektronikus berendezés található a telefonoktól a kenyérpirítókig, a lámpákat nem számolva. Ezekből átlag kilencet, bár működik, mégse használnak, négy pedig úgy pihen a háztartásokban, hogy működésképtelen.

A válaszadók elmondása szerint

  • 46 százalékban azért ragaszkodnak ennyire ezekhez az eszközökhöz, mert még használni szeretnék őket,
  • 15 százalék tervezi az eladását, elajándékozását,
  • 13 százalék érzelmileg kötődik,
  • 7 százaléknak pedig nincs információja, hogyan lehet szakszerűen megszabadulni tőlük.
  • 1 százalék vélte csak úgy, hogy az adott eszköz nem tartozik az újrahasznosíthatók körébe.
Címlapról ajánljuk
Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.

Gerendai Károly az Arénában: lesz Sziget hőségben is, saját áramgenerátorokkal készültünk

A fejlesztések miatt a szélsőséges körülmények sem lehetetlenítik el a Sziget Fesztivált – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Gerendai Károly főszervező. Hozzátette: le tudnak válni a központi elektromos hálózatról. A Szigetet jövő héten, augusztus 11–15 között rendezik, amikorra elvileg már enyhül az óriási hőség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×