Infostart.hu
eur:
387.53
usd:
329.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Sirályok a sydneyi Bronte beach homokjában 2018. június 19-én. A hatóságok riasztást adtak ki a térségre a zord, esős időjárás miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Peter Rae

Nagy fába vágja a fejszéjét Sydney

Mintegy 9,1 millió ausztrál dollár (2,5 milliárd forint) értékben indított el egy kezdeményezést Új-Dél-Wales, Ausztrália legnépesebb állama: a projekt célja, hogy megoldást találjanak a híres sydneyi kikötő moszattelepeinek és csikóhalállományának helyreállítására.

James Griffin, a szövetségi állam környezetvédelmi minisztere elmondta: a projekt célja az eltűnt biodiverzitás visszaállítása, a vízminőség javítása és a szén-dioxid-megkötésre képes felületek növelése. „Városunk dobogó szíve a nyüzsgő sydney-i kikötő” – fogalmazott a politikus, hozzátéve: az urbanizáció és az ipari tevékenység hatása a tengeri élőhelyek és az ott élő fajok pusztulásához vezetett.

A beruházással élő tengeri védőfalat hoznának létre, visszatelepítenék a moszaterdőket és tengerifűmezőket; számba vennék a kikötőből már elköltözött pingvin- és a még ott élő fókapopulációkat. Emellett több száz élő tengeri védőgátpanel elhelyezésével és a tengerifű-, illetve a moszatmezők újratelepítésével a kikötő legalább kilenc pontján próbálnák helyreállítani a kritikus élőhelyeket a veszélyeztetett fajok számára: ilyen például a fehér csikóhal, az ausztrál pingvin és a levesteknős.

Új-Dél-Wales állam lakosságának több mint 85 százaléka egy 50 kilométeres part menti sávban él. A kikötő több mint 50 százalékát beépítették. Több mint 142 ezer ember dolgozik a tengerpart turistaiparában. A világ egyik legmélyebb és legnagyobb természetes kikötőjeként számon tartott kikötő 17,7 km hosszú, területe 54 négyzetkilométer. Több mint 580 halfajnak ad otthont, területén több sziget is található.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×