A parajdi sóbánya megmentése most az ideiglenes kormány első számú problémája – jelentette ki az Agerpres hírügynökség szerint Catalin Predoiu ügyvivő miniszterelnök egy csütörtök esti műsorban, amelyben beszámolt a környéken zajló munkákról. Egy csőrendszert fektetnek le a Korond-patak vizének befogására, hogy el lehessen terelni a bánya bejárati zónájából, így lehetővé válik a következő szakasz: a vízbetörések lezárása. Ezt követően egy hosszú távú tervet dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogy mi történik a bányában lévő vízzel, valamint a térség teljes gazdasági és társadalmi ökoszisztémájával. A legsürgősebb lépés azonban most a vízfolyás elterelése, hogy lehetővé váljanak a beavatkozások a bányánál. Meg kell érteni, mi történik a régi és az új részben, és hogy milyen potenciális következményei lehetnek a jelenlegi helyzetnek, hogy a lehető legjobb döntéseket tudjuk meghozni – utalt a Maszol cikke szerint helyszínen dolgozó szakértők munkájára.

Catalin Predoiu hozzátette: nemcsak most, hanem hosszabb távon is az egyik legfontosabb problémája marad a következő kormánynak a parajdi helyzet.

"Középtávon és hosszú távon az ügy sokkal összetettebbé válik, mivel szükség lesz helyreállítási, újjáépítési és újratervezési megoldásokra nemcsak az infrastruktúrára nézve, hanem olyan intézkedéscsomagra is, amely visszaadja az embereknek azt a gazdasági és társadalmi szintet, amelyet megszoktak a katasztrófa – az áradás – előtt" – fogalmazott az ügyvivő miniszterelnök.

A régi parajdi sóbánya fölötti területen észlelt talajsüllyedések tovább terjedtek, de nem veszélyeztetik a térségben zajló munkálatokat. Más területeken nem keletkeztek újabb kráterek

– derült ki pénteken a Hargita megyei prefektúra a vészhelyzet kezelésébe bevont intézmények képviselőinek tanácskozása után. A veszélyeztetett terület környékén élők kilakoltatása legkevesebb további 20 napig érvényben marad, és a vasárnap felépített védőgátat sem bontják el, tudósított az Agerpres. A térség megközelítését továbbra is csendőrök és rendőrök korlátozzák.

A hivatal közölte azt is, hogy elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai, csütörtök délután megérkezett a helyszínre az első csőszállítmány is.

A Maszol szerint a helyszínen dolgozik a nemzetközi (köztük magyar) és romániai szakemberekből álló kutatócsoport is. Már csütörtökön elkezdték a terepmunkát, az információgyűjtést és az előzetes vizsgálatokat. Az eredményeiket azonban csak a vizsgálat lezárása után, várhatóan egy hét múlva fogják nyilvánosságra hozni.

A Hargita megyei tanács elnöke, Bíró Barna Botond bejelentette, hogy a kitelepített 45 családot bevonják egy WhatsApp-csoportba, amelyen a rájuk vonatkozó katasztrófavédelmi döntéseket fogják ismertetni. Pünkösd előtt biztos nem költözhet vissza senki az otthonába.

Elmondta még, hogy a kiköltöztetett családok is részesülni fognak abból a parajdi sóbánya ügyére összegyűlt segélyből, amire a bányában dolgozók és családjaik is számíthatnak.

Időközben folyamatosan vizsgálják a vízzel feltelt parajdi bánya miatt elsósodott Kis-Küküllő folyó vizét, ami nemcsak emberi fogyasztásra alkalmatlan, hanem öntözésre sem való. Jó hír, hogy a sókoncentráció nem növekedett, ám ha a sósság fokozódik, akkor átalakulhat a folyó élővilága.

A parajdi sószennyezés következményeit taglalja egy részletes szakvéleményben, egy magyar biológusokból és kémikusokból álló szakértői csoport. Ennek egyik kidolgozója, Máté István mikrobiológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Biomérnöki Tanszékének docense egy tévériportban elmondta: a bányakatasztrófa egyik első hátulütője a használhatatlan ivóvíz, ami már több Maros megyei településen is gondot jelent. A sós víz ugyanis nem hidratálja a szervezetet.

Hozzátette: sóstressz hatására a növényvilág vízháztartása felborul: nemcsak hogy visszaesik a növekedés, hanem akár kiszáradáshoz is vezethet. A halak vízháztartását is nagyban befolyásolja a sós víz, anyagcserezavarokat is okozhat, sőt pusztuláshoz is vezethet. Elmondása szerint amennyiben a mostaninál is nagyobb lesz a folyó vizének sókoncentrációja, akkor sem valószínű, hogy el fog pusztulni minden élőlény, de a korábbi fajok eltűnnek, és inkább invazív, a sóval szemben toleránsabb fajok jelennek meg a Kis-Küküllőben.