"Egyrészt túlbecsüljük az éghajlatváltozást, mert ma már szinte minden egyes szélsőséges esemény bekövetkezésekor azt feltételezzük, hogy az éghajlatváltozásnak nagy szerepe van benne, ami nem mindig van így" – mondta Friederike Otto, az Imperial College London Grantham Intézetének éghajlatváltozási és környezetvédelmi professzora, a kutatás egyik vezető szerzője a The Guardian cikkében.
"Másrészt azonban alá is becsüljük azokat az eseményeket, amelyek kialakulásában az éghajlatváltozásnak valódi szerepe van. Nem látjuk át, milyen költségek merülnek fel ezekkel kapcsolatosan, különösen a szélsőséges időjárási események társadalmunkban jelentkező nem gazdasági jellegű költségei esetében" – tette hozzá.
A hőhullámokért biztosan a felmelegedés felel
Otto csapata az úgynevezett "attribúciós tudomány" segítségével elemezte a rendelkezésre álló nemzetközi adatokat, szakirodalmat és éghajlati modelleket. valamint az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legújabb jelentéseit. Kiszámították, hogy az ember által okozott éghajlatváltozás hogyan befolyásolja ötféle szélsőséges időjárási esemény – hőhullámok, heves esőzések, aszály, erdőtüzek és trópusi ciklonok – hatását.
Úgy találták, hogy a hőhullámok esetében az éghajlatváltozás szerepe egyértelmű: az átlagos és a szélsőséges hőségszintek a világ minden kontinensén kifejezetten az ember okozta éghajlatváltozás miatt nőnek.
Az IPCC jelentése szerint hőhullám ötször nagyobb eséllyel következik be ma, mint az iparosodás előtt,
és ezek 1,2 fokkal melegebbek is.
Máig alulbecsüljük jelentőségüket
Az elmúlt 20 évben előfordult 34 hőhullám 157 ezer halálos áldozatot követelt. Az ember okozta éghajlatváltozás hőhullámokra gyakorolt hatását és következményeit azonban még mindig nagymértékben alábecsülik.
"Az egyik fő oka annak, hogy a hőhullámokat ilyen drámaian alábecsüljük, az, hogy
senki sem esik holtan össze az utcán hőhullám idején,
vagy legalábbis nagyon kevés ember" – mondta Otto. Véleménye szerint a legtöbb ember a már meglévő állapotok hirtelen akuttá válása miatt halt meg, ez gyakran nem jelenik meg az adatokban. Otto szerint az erdőtüzek a másik olyan nagy éghajlati hatás, amelyről nem beszélnek eleget.
Van, amiért nem a felmelegedés a kizárólagos bűnös
Más események, például az aszályok, árvizek és trópusi ciklonok esetében árnyaltabb a kapcsolat az éghajlatváltozással. A világ egyes régióiban, például Afrika déli részén az ember okozta éghajlatváltozás miatt az aszályok egyre súlyosabbak, míg más aszályok esetében az éghajlatváltozás hatása vagy nem, vagy csak nagyon csekély mértékben jelentkezik.
"Ha túlságosan az éghajlatváltozásra összpontosítunk, akkor
elveszítjük a lehetőséget arra, hogy foglalkozzunk a katasztrófák helyi kiváltó okaival, például a magas szegénységi rátával, a hiányzó infrastruktúrával, a beruházásokkal, az egészségügyi rendszer hiányával,
azaz a kitettség és a sebezhetőség összes olyan aspektusával, amelyek minden aszályt katasztrófává tesznek" – mondta Otto.
"Ezek akkor sem fognak megszűnni, ha ma felhagyunk a fosszilis tüzelőanyagok használatával. Úgy gondolom, hogy az éghajlatváltozás túlértékelése nem túl hasznos az ilyen fenyegetések kezelésében és az ezekkel szembeni ellenálló képesség tényleges javításában" – tette hozzá.
Több adatra van szükség
Hogy pontosan milyen mértékben felelős az éghajlatváltozás a szélsőséges eseményekért, azt azért olyan nehéz kideríteni, mert
nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok,
főként az alacsony és közepes jövedelmű országokból nem érkezik elegendő.
Otto szerint fontos lenne az éghajlatváltozás modellezésében a kockázatokat meghatározni – nemcsak a veszélyekkel és hatásokkal kell foglalkozni, hanem számos más tényezővel is, mint a szélsőséges időjárásnak az egyénekre, a munkatermelékenységre, az infrastruktúrára, a mezőgazdasági rendszerekre és a tulajdonra gyakorolt hatásával.
"Azzal kezdtük, hogy soha senki nem beszélt az éghajlatváltozásról, és most már ott tartunk, hogy sok mindent az éghajlatváltozásra fogunk. A valóság a kettő közt van, jobban szét kell választanunk ezeket a mozgatórugókat annak érdekében, hogy valóban prioritásként kezeljük az alkalmazkodást és az ellenállóképesség kiépítését, hogy valóban megfelelően kezeljük az éghajlatváltozást" – mondta.
Nyitóképünkön a kiszáradás miatt felszínre került, korábban elsüllyedt csónak fekszik a Mead-tó partján a Nevada állambeli Boulder közelében 2022. június 30-án. Az Egyesült Államok legnagyobb mesterséges tavának vízszintje kritikus szintre, 319,2 méteres tengerszint feletti magasságra süllyedt vissza az ország délnyugati részét és a Colorado vízgyűjtőjét sújtó szárazság miatt. Ez az eddigi legalacsonyabb vízszint a víztározó 1937-es feltöltődése óta. A folyó, illetve a gyűjtőtó biztosítja többek között Las Vegas, Los Angeles és San Diego ivóvízellátását.
