Infostart.hu
eur:
382.09
usd:
328.09
bux:
109086.64
2025. december 5. péntek Vilma
Nyitókép: Pexels.com

A járvány alakulásával megváltozott a hazai mobilpiac

Jóval többet neteztünk, de többet is beszéltünk. Más változások is vannak.

A Covid-19 járvány és a terjedése elleni védekezés olyan formái, mint a kijárási korlátozások, a távoktatás vagy az otthoni munkavégzés, valamint az átoltottsági arány emelkedésének köszönhető lazulások jelentősen hatottak a hírközlési fogyasztási szokásokra, így a mobiltelefon- és mobilinternet-szolgáltatás piacára is - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, 2017 harmadik negyedévétől 2021 második negyedévéig terjedő mobilpiaci jelentéséből.

A napokban közzétett jelentés szerint 2020 közepéhez képest 2021 közepére közel negyedével - 23,8 százalékkal - nőtt az internetforgalom (155 millióról 192 millió Gbyte-ra). Ugyanebben az időszakban 4,3 százalékkal nőtt az indított hívásforgalom, 6,9 milliárdról 7,2 milliárd percre.

A roamingszolgáltatás igénybevételére egyfajta szezonalitás jellemző, ugyanis nyaranta megugrik a szolgáltatás használata. Az indított roaming-forgalmak alakulására a szezonalitáson kívül korábban jellemző, folyamatosan növekvő tendencia 2020-ban, különösen annak második negyedévétől kezdődően látványosan megtört. 2021 első negyedévében mindössze 430 ezer SIM-kártyáról indítottak külföldön hívást, ami csak alig több, mint harmada az egy évvel korábban mért 1,2 milliónak.

2021 első félévében újból növekedés volt megfigyelhető, ugyanis 2021 második negyedévében már 687 ezer darab kártyáról telefonáltak a tavalyi azonos időszakban mért 525 ezer helyett. Bár a SIM-kártyák száma csökkent, a készülékekről azonban jóval többet telefonáltak: míg 2020 első negyedévében átlagban közel 51 percet beszéltek hazai előfizetők külföldön hívást indító SIM-kártyákról, 2021 első negyedévben ez már 127 perc volt.

A külföldi mobilinternetezés trendje is megtört,

a 2019 végéig jellemző növekvő tendencia megszakadt. 2020 negyedik és 2021 első negyedévében is alig félmillió SIM-kártyáról neteztek az országon kívül, ez alig 40 százaléka az egy évvel korábbi 1,4 milliónak. A telefonáláshoz hasonlóan ebben az esetben is jellemző, hogy aki külföldről netezett, az sokkal többet tette ezt, mint korábban - állapította meg az NMHH.

A mobilinternet-szolgáltatás piacának két szegmense - a nagyképernyős és az okostelefonos - mind méret, mind használati jellemzők tekintetében jelentős eltéréseket mutat. A nagyképernyős szegmenshez hozzávetőleg félmillió SIM-kártya tartozik (ezeket jellemzően laptopon, tableten vagy asztali gépen internetezők használják), és ezek száma érdemben nem változott a vizsgált időszakban.

Az okostelefonos szegmens kártyáinak száma ezzel szemben a teljes vizsgált 4 éves időszakban növekedést mutatott: az időszak során több mint 1,6 millió kártyával bővült és elérte a 7 millió kártyát. Mára az összes mobilinternet-kártya közel 94 százaléka az okostelefonos szegmenshez tartozik. Az okostelefonos SIM-kártyák aránya a teljes piac szempontjából is jelentős: 2021 közepén az összes forgalmat bonyolított SIM-kártya 67,6 százaléka ide tartozott - írták.

A két szegmens felhasználói által bonyolított, átlagos havi internetforgalom jelentősen eltér: az időszak végén a nagyképernyős szegmens esetében az egy SIM-kártyára jutó havi forgalom 28,6 GByte volt, míg az okostelefonos szegmens felhasználói átlagosan 7,2 GByte forgalmat bonyolítottak havonta. A forgalmazásban meglévő különbség miatt még 2021 közepén is a nagyképernyős szegmens részesedése tette ki a teljes forgalom 20,7 százalékát.

A 4G-hálózat igénybevétele mind az internet-, mind a hangforgalomban folyamatosan nő:

előbbi 96,1 százaléka, utóbbi 61,6 százaléka zajlott ezen a hálózaton. 2022-ben feltehetőleg jelentősen átrendeződik ez a szegmens, ugyanis a hatóság idén elkezdi a 3G-s technológia kivezetését, amihez mobilkészülékcsere-támogatási programot is indít februártól - írta a hatóság.

Címlapról ajánljuk
A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben?

A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben?

Pénteken, magyar idő szerint 18 órától rendezik a washingtoni John F. Kennedy Centerben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság sorsolását. Az Opta elemző cég elkészítette esélylatolgatását: kiderült, matematikai képletek alapján mely válogatottak számítanak favoritnak. Ennek alapján (is) nagy biztonsággal megállapítható: európai vagy dél-amerikai győztest avatnak majd.

Orbán Viktor péntek reggel: a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját

A Kossuth rádióban kezdte pénteki munkanapját a miniszterelnök. Elmondta: ha a háborút a harctéren kell megoldani, a fenyegetettség nőni fog – fogalmazott. Beszélt az orosz energiától való függésünkről, a gyenge Európáról, a Tisza Párt állítólagos programjáról és a kettős állampolgárság népszavazásának évfordulójáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Üres lakásokból elérhető otthonok: ez a Fővárosi Lakásügynökség válasza a lakhatási válságra

Üres lakásokból elérhető otthonok: ez a Fővárosi Lakásügynökség válasza a lakhatási válságra

A Habitat for Humanity Magyarország elemzése szerint tavaly közel 2,9 millió ember, vagyis a népesség 30,3 százaléka élt lakhatási szegénységben. Ezzel párhuzamosan 2010 óta Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban az ingatlanok ára az EU-ban. Budapesten a tartós lakhatási válság csak tovább éleződik. Ahogy arról a Portfolio is beszámolt, a fővárosban az átlagos bérletidíj lakásmérettől függetlenül 280 ezer Ft volt havonta az első félévben, a panellakások átlagos budapesti négyzetméterára 2025-ben pedig 1,08–1,14 millió forint, ami egy 40–44 m²-es, 1,5 szobás panel esetében körülbelül 43–50 millió forintos árszintet jelent. Ebben a közegben kínál megfizethetőbb és biztonságos bérleti alternatívát a Budapest Fővárosi Vagyonkezelő Központ Zrt.-n belül létrehozott nonprofit program, a Fővárosi Lakásügynökség. Reider Gabriella, többéves szociális és műszaki tapasztalattal, valamint a szervezetnél korábban végzett munkával a háta mögött 2025. márciusa óta vezeti a szervezetet. Többek között arról kérdeztük, vajon hány üresen, kihasználatlanul álló ingatlan lehet Budapesten, miért éri meg a lakástulajdonosoknak az ügynökségen keresztül kiadni az ingatlanjukat, milyen kötelezettségei vannak a bérlőknek és hogy mégis mi a Lakásügynökség szerepe a hazai bérlakásszegmens fejlesztésében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×