2 °C
Ivóvízhiány és pusztító áradások veszélye fenyeget a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elemzése szerint.
Csak kevés ország van felkészülve arra, hogy megbirkózzon a válsággal. "Fel kell ébrednünk, és meg kell állítanunk a fenyegető vízválságot" – mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára Genfben.
A klímaváltozás mindkét jelenséget, az ivóvízhiányt és az áradásokat felerősíti.
Egyre gyakoribbakká válnak a heves áradások, mint ahogyan az a németországi Észak-Rajna-Vesztfália és Rajna-vidék-Pfalz tartományokban, Japánban, Kínában, Indonéziában, Nepálban, Pakisztánban és Indiában is történt.
Az áradások okozta katasztrófák száma 2000 óta az előző 20 évhez képest világszerte 134 százalékkal növekedett.
Ugyanebben az időszakban 29 százalékkal növekedett az aszályok száma. A növekvő hőmérséklet ugyanis egyes területeken, elsősorban Afrikában kevesebb esővel jár együtt.
"Kétmilliárd ember él vízproblémákkal küzdő országokban,
nincs hozzáférésük tiszta ivóvízhez és nem áll rendelkezésükre higiénikus szennyvízellátás" – mondta Taalas.
Világszerte 3,6 milliárd ember legalább egy hónapon keresztül nem jutott elegendő vízhez 2018-ban a jelentés szerint. Számuk 2050-ig több mint ötmilliárdra emelkedik a számítások szerint. Ez akkor több mint fele lesz az ENSZ szerint várható népességnek: a Földön 2050-ben a becslések szerint 9,7 milliárd ember fog élni.
#ClimateServices for #Water report:
— World Meteorological Organization (@WMO) October 5, 2021
In past 20 years, terrestrial water storage (on land surface and subsurface, incl soil moisture, snow and ice) has fallen 1 cm per year. At global level this is HUGE
Biggest losses in Antarctica and Greenland
➡️https://t.co/YhOPw5hF8c pic.twitter.com/JbPCIKm2xM
A WMO térképet készített a vízhiánnyal küzdő területekről: ide tartozik többek között a Földközi-tenger térsége, Észak-Afrika, az Egyesült Államok nyugati része, Dél-Amerika nyugati partvidéke Peruval és Chilével, Afrikában a Szaharától délre lévő Száhel-övezet, a Közel-Kelet Szaúd-Arábiával és Iránnal, valamint Dél- és Kelet-Ázsia nagy része.
Az elmúlt 20 évben a világ víztározói – a tavak, a medencék, a talajvíz, valamint a talajban, hóban és jégben lévő nedvesség – észrevehető mértékben zsugorodtak. A legnagyobb veszteséget az Antarktiszon és Grönlandon mérték.
Wake up to the looming water crisis, multi-agency #ClimateServices for #Water report warns
— World Meteorological Organization (@WMO) October 5, 2021
About 3.6 billion people have inadequate access to water at least 1 month per year. By 2050, this is expected to rise to more than 5 billion
Details https://t.co/YhOPw5hF8c pic.twitter.com/5kM54XSUtG
A riasztó számok ellenére több mint száz országban nem jól menedzselik a vízforrásokat – véli a WMO.
Az ENSZ célja, hogy 2030-ig minden embernek legyen hozzáférése tiszta ivóvízhez és higiénikus szennyvízellátáshoz. Ennek eléréséhez meg kell négyszerezni a jelenlegi erőfeszítéseket.
