Infostart.hu
eur:
362.04
usd:
316.82
bux:
0
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Nyitókép: pixabay

A legtöbb diák gyalog jár iskolába

Elkészült az első iskolába járási körkép. A járvány is befolyásolja, hogy a szülők autóval viszik-e a gyereket az órákra.

A tavasszal bevezetett digitális oktatás után az új tanév már a megszokott rend szerint kezdődött el, vagyis a gyermekek visszatértek az iskolapadba. Közel fél éves szünet után az iskolába járás rutinjai még távolabbiak, mint korábban, és ebben a helyzetben a társadalomnak kihívásokat jelent és komoly figyelmet követel, hogy a diákok a lehető legnagyobb biztonságban legyenek.

Az OMV friss, augusztusban készült reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a legtöbb hazai gyermek gyalog jár iskolába. A megkérdezett szülőknek több mint harmada (35 százalék) válaszolt úgy, hogy van olyan diák a családban, aki gyalog indul tanulni reggelente. A válaszadók 29 százaléka tömegközlekedéssel, 23 százaléka autóval viszi gyerekét, míg 12 százalék a kerékpáros megoldást részesíti előnyben. A fennmaradók rollert, gördeszkát, korcsolyát vagy akár robogót használnak az iskolába menet. A válaszokból az is kitűnik, hogy ezen a téren a vírus némi bizonytalanságot okoz a szülők körében, csaknem minden tizedik válaszadó azt jelezte, hogy az eljutás módját a járvány állásától teszi függővé.

A kisebb vidéki városokban, településekben magasabb azoknak az aránya (8-11 százalék), akik a vírushelyzetre kifejezetten figyelnek, s emiatt akár módosítják a gyermekek iskolai utazását. Budapesten ez az arány 5 százalék, míg a megyei jogú városokban 2 százalék.

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a gyalogos iskolába járás a vidéki nagy és kisebb városokban jellemző igazán. Ezekben a régiókban minden második szülő azt mondta, hogy van olyan gyermek a családban, amelyik reggelente így indul útnak.

A tömegközlekedés aránya a fővárosban és a vidéki kisebb településeken kiemelkedő, előbbi esetben a válaszadók 52 százaléka, utóbbiban 41 százaléka mondta azt, hogy buszra, villamosra száll. Azon gyerekek aránya, akiket autóval visznek iskolába, Budapesten (30 százalék) és a megyei jogú városokban a legmagasabb (31 százalék).

A gépjármű használatának érvei között a járványtól való félelem a negyedik helyre ugrott. Jelentősen nőtt azok aránya is, akik a forgalom veszélyességétől tartanak, s ezért viszik autóval gyermeküket iskolába. A kutatás szerint alig akad olyan család, ahol a kocsival való utazásban a nagyszülők, testvérek vagy esetleg szomszédok/barátok segítenének.

A felmérés alapján

a legtöbb gyermeknek 3-5 kilométeres ingázást kell megoldani,

csaknem minden harmadik gyerek ilyen messze lakik az iskolájától. A diákok közel harmadának kevesebb, mint 3 kilométert kell megtennie. A közoktatásban tanulók majdnem negyede 10 kilométernél is messzebbre jár naponta. Az autóval utazók többsége az iskolába vezető utat 5-30 perc között teszi meg, míg a gyermekek 2 százalékát naponta egy óránál is többet fuvarozzák szüleik.

Címlapról ajánljuk
Pikó András: ideje véget vetni a dohányboltok törvényen kívüliségének

Pikó András: ideje véget vetni a dohányboltok törvényen kívüliségének

A kormány vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok korlátozhassák a dohányboltok éjszakai nyitva tartását – értesült a 24.hu. Józsefváros polgármestere, Pikó András az InfoRádióban arról beszélt, tudomása van az önkormányzatnak arról, hogy bizonyos dohányboltokban drogterjesztés és prostitúció szervezés zajlik, ezért kell korlátozni valamennyi trafik éjjeli nyitva tartását.

Magyar Péter: indul az út a börtönbe program, újabb feljelentések

Rendkívüli parlamenti ülés összehívását és mentelmi joga azonnali felfüggesztését kéri a miniszterelnök. Magyar Péter feljelentést tesz a rendőri vezetők ellen, akik szerinte érintettek az ellene szervezett karaktergyilkosság során a „dunai telefonos és búváros” ügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Megindult a lavina Európa legerősebb országában: a vezető fejét követelik, miközben hódítanak a radikálisok – Mi lesz ebből?

Megindult a lavina Európa legerősebb országában: a vezető fejét követelik, miközben hódítanak a radikálisok – Mi lesz ebből?

Történelmi léptékű, súlyos vereséget szenvedett a német Kereszténydemokrata Unió a hétvégén: a Németországi Szövetségi Köztársaság 1949-es megalakulása óta először esett ki a CDU bármely tartományi parlamentből. Mecklenburg–Elő-Pomerániában múlt vasárnap nem sikerült megugrania az 5 százalékos küszöböt az egykori jobbközép gyűjtőpártnak. Sokatmondó, hogy ilyen silány eredményt még a CDU/CSU szebb napokat látott balközép „riválisai”, a szociáldemokraták (SPD) sem produkáltak eddig. Azáltal, hogy kettejük összesített szavazataránya az elmúlt 50 év alatt folyamatosan csökkent, 2000 óta többet kormányoztak „nagykoalícióban” együtt, mint külön. A bal- és jobbközép kényszerházassága pedig mindkettőjüket megviselte, az állandó kompromisszumkényszer, ami végül mindkét fél számára keserédes gyümölcsöt hoz, pedig most minden korábbinál jobban kínozza őket. Örökké eltűnt a polgári közép? És minek köszönhető a jelenlegi CDU-s kancellár, Friedrich Merz rekordalacsony népszerűsége?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×