Infostart.hu
eur:
380.68
usd:
320.99
bux:
128245.29
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Nyitókép: pixabay

A legtöbb diák gyalog jár iskolába

Elkészült az első iskolába járási körkép. A járvány is befolyásolja, hogy a szülők autóval viszik-e a gyereket az órákra.

A tavasszal bevezetett digitális oktatás után az új tanév már a megszokott rend szerint kezdődött el, vagyis a gyermekek visszatértek az iskolapadba. Közel fél éves szünet után az iskolába járás rutinjai még távolabbiak, mint korábban, és ebben a helyzetben a társadalomnak kihívásokat jelent és komoly figyelmet követel, hogy a diákok a lehető legnagyobb biztonságban legyenek.

Az OMV friss, augusztusban készült reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a legtöbb hazai gyermek gyalog jár iskolába. A megkérdezett szülőknek több mint harmada (35 százalék) válaszolt úgy, hogy van olyan diák a családban, aki gyalog indul tanulni reggelente. A válaszadók 29 százaléka tömegközlekedéssel, 23 százaléka autóval viszi gyerekét, míg 12 százalék a kerékpáros megoldást részesíti előnyben. A fennmaradók rollert, gördeszkát, korcsolyát vagy akár robogót használnak az iskolába menet. A válaszokból az is kitűnik, hogy ezen a téren a vírus némi bizonytalanságot okoz a szülők körében, csaknem minden tizedik válaszadó azt jelezte, hogy az eljutás módját a járvány állásától teszi függővé.

A kisebb vidéki városokban, településekben magasabb azoknak az aránya (8-11 százalék), akik a vírushelyzetre kifejezetten figyelnek, s emiatt akár módosítják a gyermekek iskolai utazását. Budapesten ez az arány 5 százalék, míg a megyei jogú városokban 2 százalék.

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a gyalogos iskolába járás a vidéki nagy és kisebb városokban jellemző igazán. Ezekben a régiókban minden második szülő azt mondta, hogy van olyan gyermek a családban, amelyik reggelente így indul útnak.

A tömegközlekedés aránya a fővárosban és a vidéki kisebb településeken kiemelkedő, előbbi esetben a válaszadók 52 százaléka, utóbbiban 41 százaléka mondta azt, hogy buszra, villamosra száll. Azon gyerekek aránya, akiket autóval visznek iskolába, Budapesten (30 százalék) és a megyei jogú városokban a legmagasabb (31 százalék).

A gépjármű használatának érvei között a járványtól való félelem a negyedik helyre ugrott. Jelentősen nőtt azok aránya is, akik a forgalom veszélyességétől tartanak, s ezért viszik autóval gyermeküket iskolába. A kutatás szerint alig akad olyan család, ahol a kocsival való utazásban a nagyszülők, testvérek vagy esetleg szomszédok/barátok segítenének.

A felmérés alapján

a legtöbb gyermeknek 3-5 kilométeres ingázást kell megoldani,

csaknem minden harmadik gyerek ilyen messze lakik az iskolájától. A diákok közel harmadának kevesebb, mint 3 kilométert kell megtennie. A közoktatásban tanulók majdnem negyede 10 kilométernél is messzebbre jár naponta. Az autóval utazók többsége az iskolába vezető utat 5-30 perc között teszi meg, míg a gyermekek 2 százalékát naponta egy óránál is többet fuvarozzák szüleik.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása nélkül is alkalmazni akarja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Ehhez már az is elegendő lenne, ha egy Mercosur-ország ratifikálná a szerződést –- nyilatkozta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.

Nyelvet kell tanulni: keményebb feltételekhez köti a bevándorlást a kormány Ausztriában

A jövőben akár több ezer eurós bírságra is számíthat az a bevándorló, aki félbehagyja az osztrák hatóságok által indított nyelvi tanfolyamot. A Migrációkutató Intézet szerint a kormányzati feltevések alapján 49 ezer diák nem tud részt venni az iskolai tanórákon nyelvi hiányosságok miatt, a kurzusokat pedig tavaly 10 ezer migráns hagyta ott. Az intézkedésről az InfoRádió Dócza Edith Krisztina vezető elemzőt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Nukleáris veszély fenyeget Ukrajnában, rejtélyes behatolás a NATO keleti bástyájánál – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Nukleáris veszély fenyeget Ukrajnában, rejtélyes behatolás a NATO keleti bástyájánál – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa pénteken rendkívüli ülést tartott az ukrajnai energetikai létesítmények elleni orosz támadások nukleáris kockázatairól - számol be az AP. A lengyel hatóságok a szombatra virradó éjjel ideiglenesen lezárták a légteret a lengyel-belarusz határ északi szakaszán, miután azonosítatlan tárgyakat, feltehetően Belaruszból érkező csempészballonokat észleltek a térségben - számol be a Kyiv Independent. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×