Infostart.hu
eur:
389.84
usd:
332.54
bux:
109299.29
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: pixabay

A legtöbb diák gyalog jár iskolába

Elkészült az első iskolába járási körkép. A járvány is befolyásolja, hogy a szülők autóval viszik-e a gyereket az órákra.

A tavasszal bevezetett digitális oktatás után az új tanév már a megszokott rend szerint kezdődött el, vagyis a gyermekek visszatértek az iskolapadba. Közel fél éves szünet után az iskolába járás rutinjai még távolabbiak, mint korábban, és ebben a helyzetben a társadalomnak kihívásokat jelent és komoly figyelmet követel, hogy a diákok a lehető legnagyobb biztonságban legyenek.

Az OMV friss, augusztusban készült reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a legtöbb hazai gyermek gyalog jár iskolába. A megkérdezett szülőknek több mint harmada (35 százalék) válaszolt úgy, hogy van olyan diák a családban, aki gyalog indul tanulni reggelente. A válaszadók 29 százaléka tömegközlekedéssel, 23 százaléka autóval viszi gyerekét, míg 12 százalék a kerékpáros megoldást részesíti előnyben. A fennmaradók rollert, gördeszkát, korcsolyát vagy akár robogót használnak az iskolába menet. A válaszokból az is kitűnik, hogy ezen a téren a vírus némi bizonytalanságot okoz a szülők körében, csaknem minden tizedik válaszadó azt jelezte, hogy az eljutás módját a járvány állásától teszi függővé.

A kisebb vidéki városokban, településekben magasabb azoknak az aránya (8-11 százalék), akik a vírushelyzetre kifejezetten figyelnek, s emiatt akár módosítják a gyermekek iskolai utazását. Budapesten ez az arány 5 százalék, míg a megyei jogú városokban 2 százalék.

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a gyalogos iskolába járás a vidéki nagy és kisebb városokban jellemző igazán. Ezekben a régiókban minden második szülő azt mondta, hogy van olyan gyermek a családban, amelyik reggelente így indul útnak.

A tömegközlekedés aránya a fővárosban és a vidéki kisebb településeken kiemelkedő, előbbi esetben a válaszadók 52 százaléka, utóbbiban 41 százaléka mondta azt, hogy buszra, villamosra száll. Azon gyerekek aránya, akiket autóval visznek iskolába, Budapesten (30 százalék) és a megyei jogú városokban a legmagasabb (31 százalék).

A gépjármű használatának érvei között a járványtól való félelem a negyedik helyre ugrott. Jelentősen nőtt azok aránya is, akik a forgalom veszélyességétől tartanak, s ezért viszik autóval gyermeküket iskolába. A kutatás szerint alig akad olyan család, ahol a kocsival való utazásban a nagyszülők, testvérek vagy esetleg szomszédok/barátok segítenének.

A felmérés alapján

a legtöbb gyermeknek 3-5 kilométeres ingázást kell megoldani,

csaknem minden harmadik gyerek ilyen messze lakik az iskolájától. A diákok közel harmadának kevesebb, mint 3 kilométert kell megtennie. A közoktatásban tanulók majdnem negyede 10 kilométernél is messzebbre jár naponta. Az autóval utazók többsége az iskolába vezető utat 5-30 perc között teszi meg, míg a gyermekek 2 százalékát naponta egy óránál is többet fuvarozzák szüleik.

Címlapról ajánljuk
Rejtély: megrongálódott Robert Fico gépe Brüsszelben
Tudósítónktól

Rejtély: megrongálódott Robert Fico gépe Brüsszelben

Az incidens során sem az utasok, sem a személyzet nem került veszélybe, a repülőgépet azonban biztonsági okokból ideiglenesen földre parancsolták. Robert Fico ennek ellenére részt vett a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásáról szóló szerdai esti csúcstalálkozón.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Így válhatnak pénztemetőből a városfejlesztés motorjává az önkormányzati helyiségek

Így válhatnak pénztemetőből a városfejlesztés motorjává az önkormányzati helyiségek

A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk korábbi részeiben részletesen feltártuk az önkormányzati helyiséggazdálkodás helyzetét. Bemutattuk a fővárosi szinten közel 20 ezer ingatlant számláló portfólió hasznosításának nehézségeit, és rávilágítottunk arra a paradoxonra, hogy az ingatlangazdálkodás számos településen bevételtermelés helyett jelenleg veszteséget generál. Ugyanakkor a hazai jó gyakorlatok világosan mutatják: proaktív megközelítéssel a sokszor tehernek tekintett ingatlanvagyon a városfejlesztés és a bevételtermelés egyik központi motorjává válhat. Cikksorozatunk utolsó két részében bemutatjuk a hatékony működés hatpillérű modelljét. E cikk három területre fókuszál: városfejlesztési célokhoz igazodó stratégiai tervezésre, adatvezérelt portfólió kialakítására, valamint rugalmas szabályozási keretre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×