Nagycsütörtökön több titokra emlékezik a keresztény világ. Mint Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az InfoRádióban elmondta, mindenekelőtt délelőtt van a krizmaszentelési mise a pesti bazilikában, ilyenkor az utolsó vacsora összefüggésében, de a papság alapítása áll a középpontban.
"Ekkor szenteljük meg a szent olajat; a betegek, a keresztelendők olaját és a krizmát, ezek azok, amelyeket a szentségek kiszolgáltatásakor használunk"
- említette a bíboros.
Mint elmondta, "Krisztus áldozatából fakadnak azok a kegyelmek, amelyeket a szentségekben az egyház külön-külön az emberek életállapotának megfelelő módon oszt ki a hívő emberek között".
Ennek a szimbolikának érdekes eleme, hogy az egyházmegye papsága összegyűlik, és az olajszentelési mise keretében megújítja papi ígéreteit.
"Ennek eredete, hogy már a IV. századtól a püspök és csakis a püspök szentelte ezeket az olajokat, a papoknak pedig el kellett jönni értük, hogy elvigyék saját templomukba, és ott használják, őrizzék egész éven át. Ma ennek a találkozónak már más fontos elemei is vannak, újra átgondoljuk, elmélyítjük a hivatásunkban való elkötelezettségünket" - mondta el Erdő Péter.
A krizmaszentelési mise után még egy baráti találkozón is ott marad a papság.
Ahol nagyon nagy az egyházmegye, ott már a nagycsütörtök előtti napokban megtartják ezt a szentmisét.
Nagycsütörtök délutánján, estéjén aztán a templomokban ünnepélyes szentmise van; kezdődik a szent három nap.
"Ilyenkor az utolsó vacsorára emlékezünk.
A Gloria után elhallgat az orgona, ettől kezdve a szenvedéstörténet, a gyász jegyében folytatódik a szertartás. Ünnepélyesen székesegyházakban vagy nagyobb templomokban lábmosásra is sor kerül ilyenkor; Krisztus megmosta tanítványai lábát az utolsó vacsorán, ahogy azt a János-evangéliumban olvassuk.
A szertartásvezető ilyenkor tizenkét személynek, szegénynek, ministránsnak vagy az egyházközség képviselőinek a lábát mossa meg, ez az alázatosság gesztusa"
- fejtette ki a lelkipásztor; ha Krisztus megmossa az ő lábukat, nekik is meg kell mosniuk egymás lábát, szeretettel és tisztelettel kell lenniük.
És a ma emberének is.