eur:
401.37
usd:
365.71
bux:
73411.75
2024. október 5. szombat Aurél
A kivilágítatlan Budapest a Föld órája elnevezésű akció közben 2019. március 30-án. A Föld óráját szervező Természetvédelmi Világalap (WWF) minden év márciusának utolsó szombatján, az óraátállítás előtti estén arra kéri a mozgalom támogatóit, hogy egy órára kapcsolják le a felesleges lámpákat és elektromos berendezéseket. A szimbolikus lekapcsolás célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az éghajlatváltozásra, valamint a természeti értékek megőrzésének fontosságára és a fenntartható életmódra.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Fontos üzenete van az elsötétülésnek

Több mint 30 magyarországi település csatlakozott a Föld órájához, melynek keretében szombaton este egy órára lekapcsolták a díszkivilágításokat - hangzott el az M1-en.

A fővárosban lekapcsolták többek között a Parlament díszkivilágítását, sötétségbe borult a diósgyőri vár, a siófoki főtér és a víztorony is. Külföldön egyebek mellett a berlini Brandenburgi kapu, az athéni Akropolisz és a párizsi Eiffel torony világítását kapcsolták le, míg Európán kívül több indiai városban és Hongkongban is lekapcsolták a fényeket.

A világméretű kezdeményezés az energiatakarékosság és a környezetvédelem fontosságára hívja fel az emberek és az országok vezetőinek figyelmét.

Antal Alexa, a WWF (Természetvédelmi Világalap) Magyarország kommunikációs vezetője az M1-nek azt mondta: úgy élünk, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. A magyarok csaknem 2 földnyit "fogyasztanak". Kiemelte:

"mindannyiunk közös felelőssége, hogy fenntartható életmóddal kevesebb terhet rójunk a Földre".

Purebl György pszichiáter arról beszélt, a környezettudatos életmód az egészségre is jó hatással van.

A WWF Magyarország közleményében azt írta, a lekapcsolás csak egy szimbólum: a Föld órája valódi üzenete az, hogy mindannyiunk felelőssége és érdeke, hogy elinduljunk a fenntarthatóság útján.

Idén is rengeteg ország vett részt az akcióban, hogy a helyi problémák megoldására buzdítsanak mindenkit. Az elmúlt évtizedben a Föld órája mozgalom milliókat inspirált arra, hogy csatlakozzanak a természetvédelmi és éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezésekhez - tették hozzá.

Címlapról ajánljuk
Pazarlás, élelmiszerválság, éhezés – mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

Pazarlás, élelmiszerválság, éhezés – mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

A megtermelt élelmiszerek több mint harminc százaléka a szemetesbe kerül, miközben napjainkban már a fejlett országok szegényebb polgárai is kénytelenek lejjebb adni fogyasztásuk mennyiségéből vagy minőségéből – mondta az InfoRádióban az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. Dexler Dóra figyelmeztetett: nem jó az sem, ha csak a spórolásra gondolunk, mert a legolcsóbb élelmiszer nem feltétlenül a legjobb minőségű.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.07. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×