eur:
401.37
usd:
365.71
bux:
73411.75
2024. október 5. szombat Aurél
Hó lepi a fákat és bokrokat Zeusz athéni temploma közelében 2019. január 8-án. Az elmúlt napokban jelentős mennyiségű hó hullott Görögország-szerte, a rendkívüli időjárás miatt az ország több városában zárva maradtak az iskolák.
Nyitókép: MTI/EPA/ANA-MPA/Pantelisz Szaitasz

Elképesztő arcát mutatja az időjárás

A klímaváltozás újabb jele lehet, hogy minden a feje tetejére állt Európában.

Olyan szeszélyes volt a február az öreg kontinensen, mint talán még soha. Melegrekord dőlt meg Nagy-Britanniában, korán érkezett a tavasz Franciaországba és Skandináviába, ugyanakkor havazott Törökországban és Görögországban.

Nagy-Britanniában a walesi Porthmadogban 20,8 Celsius-fokot mértek kedden. Ebben az évszakban még soha nem mértek 20 Celsius-fok feletti hőmérsékletet az országban. Étienne Kapikian, a Météo-France meteorológusa szerint Walesben 20,8 Celsius-fok valóban nyári melegnek számít.

Nyugat-Európa számos településén mértek az elmúlt napokban rekord hőmérsékleteket:

  • a spanyolországi Orense-ben 25,
  • a nyugat-franciaországi Pleyber-Christben 21 fokot (ez utóbbi bretagne-i rekord),
  • a belgiumi Ukkel településen pedig 18,8 Celsius-fokot.

Skandináviában szintén tavaszias az időjárás:

szombaton februári melegrekord dőlt meg a sarkkör közelében fekvő svédországi Kvikkjokkban, ahol 9,1 Celsius-fok volt, a norvégiai Lingében pedig norvég rekordhoz közeli hőmérsékletet, 17,8 Celsius-fokot mértek.

Az olaszországi Leccében ugyanakkor a hőmérő higanyszála nem haladta meg az 5, a görögországi Szalonikiben pedig a 3 fokot. Szalonikiben havazott is, akárcsak Törökország észak-nyugati térségében.
Friederike Otto, az oxfordi Környezetváltozási Intézet kutatója szerint

a korai tavasz valószínűleg az éghajlatváltozás egyik jele,

bár alapos elemzésre van szükség ahhoz, hogy konkrét összefüggést állapítsanak meg a két jelenség között.

A tudósok általában hajlamosak a szélsőséges időjárási jelenségeket egyedül a klímaváltozásnak betudni. Ugyanakkor egyre több utólagos kutatás folyik annak megállapítására, hogy egy-egy ilyen esemény bekövetkezhetett volna-e, ha nincs a klímaváltozás.

"Szokatlan hosszú nyarunk volt az ősszel, a tavasz is korábban kezdődik. Ennek köze van a bolygó felmelegedéséhez, amely nagyban növeli az ilyen hőség eshetőségét"

- vélte ugyanakkor Dim Coumou, a potsdami PIK éghajlatkutató intézet munkatársa. A kutatók a klímaváltozás és a kontinens keleti felében tapasztalt zord időjárás összefüggéséről óvatosabban nyilatkoznak. "Ha valahol rendellenesen nagy a hőség, ezt a jelenséget másutt gyakran kompenzálja rendellenes hideg" - vélte Étienne Kapikian.

Címlapról ajánljuk
Pazarlás, élelmiszerválság, éhezés – mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

Pazarlás, élelmiszerválság, éhezés – mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

A megtermelt élelmiszerek több mint harminc százaléka a szemetesbe kerül, miközben napjainkban már a fejlett országok szegényebb polgárai is kénytelenek lejjebb adni fogyasztásuk mennyiségéből vagy minőségéből – mondta az InfoRádióban az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. Dexler Dóra figyelmeztetett: nem jó az sem, ha csak a spórolásra gondolunk, mert a legolcsóbb élelmiszer nem feltétlenül a legjobb minőségű.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.07. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×