eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Hó lepi a fákat és bokrokat Zeusz athéni temploma közelében 2019. január 8-án. Az elmúlt napokban jelentős mennyiségű hó hullott Görögország-szerte, a rendkívüli időjárás miatt az ország több városában zárva maradtak az iskolák.
Nyitókép: MTI/EPA/ANA-MPA/Pantelisz Szaitasz

Elképesztő arcát mutatja az időjárás

A klímaváltozás újabb jele lehet, hogy minden a feje tetejére állt Európában.

Olyan szeszélyes volt a február az öreg kontinensen, mint talán még soha. Melegrekord dőlt meg Nagy-Britanniában, korán érkezett a tavasz Franciaországba és Skandináviába, ugyanakkor havazott Törökországban és Görögországban.

Nagy-Britanniában a walesi Porthmadogban 20,8 Celsius-fokot mértek kedden. Ebben az évszakban még soha nem mértek 20 Celsius-fok feletti hőmérsékletet az országban. Étienne Kapikian, a Météo-France meteorológusa szerint Walesben 20,8 Celsius-fok valóban nyári melegnek számít.

Nyugat-Európa számos településén mértek az elmúlt napokban rekord hőmérsékleteket:

  • a spanyolországi Orense-ben 25,
  • a nyugat-franciaországi Pleyber-Christben 21 fokot (ez utóbbi bretagne-i rekord),
  • a belgiumi Ukkel településen pedig 18,8 Celsius-fokot.

Skandináviában szintén tavaszias az időjárás:

szombaton februári melegrekord dőlt meg a sarkkör közelében fekvő svédországi Kvikkjokkban, ahol 9,1 Celsius-fok volt, a norvégiai Lingében pedig norvég rekordhoz közeli hőmérsékletet, 17,8 Celsius-fokot mértek.

Az olaszországi Leccében ugyanakkor a hőmérő higanyszála nem haladta meg az 5, a görögországi Szalonikiben pedig a 3 fokot. Szalonikiben havazott is, akárcsak Törökország észak-nyugati térségében.
Friederike Otto, az oxfordi Környezetváltozási Intézet kutatója szerint

a korai tavasz valószínűleg az éghajlatváltozás egyik jele,

bár alapos elemzésre van szükség ahhoz, hogy konkrét összefüggést állapítsanak meg a két jelenség között.

A tudósok általában hajlamosak a szélsőséges időjárási jelenségeket egyedül a klímaváltozásnak betudni. Ugyanakkor egyre több utólagos kutatás folyik annak megállapítására, hogy egy-egy ilyen esemény bekövetkezhetett volna-e, ha nincs a klímaváltozás.

"Szokatlan hosszú nyarunk volt az ősszel, a tavasz is korábban kezdődik. Ennek köze van a bolygó felmelegedéséhez, amely nagyban növeli az ilyen hőség eshetőségét"

- vélte ugyanakkor Dim Coumou, a potsdami PIK éghajlatkutató intézet munkatársa. A kutatók a klímaváltozás és a kontinens keleti felében tapasztalt zord időjárás összefüggéséről óvatosabban nyilatkoznak. "Ha valahol rendellenesen nagy a hőség, ezt a jelenséget másutt gyakran kompenzálja rendellenes hideg" - vélte Étienne Kapikian.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 22:19
×
×
×
×