Összehangolt akcióval próbálták felmérni a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén megtelepedett farkasok létszámát a szakemberek januárban. Eut most az időjárási körülmények meghiúsították - a ragadozók nyomait belepte a hó -, az évek alatt felhalmozódott megfigyelési adatokból számos következtetés látott napvilágot. Az adatok kiértékelésével a szakemberek elsősorban a területen élő farkasok rokonsági viszonyait, szociális hálózatukat és területhasználatuk jellemzőit igyekeznek feltárni.

Kleszó András, a Kelet-Bükki Tájegység vezetője a Heol.hu portálnak elmondta, túl vannak azon, hogy bizonyítsák a farkas és hiúz állandó jelenlétét a Bükkben, és a környező területeken. A térségben megjelenő harmadik nagyragadozó a medve, de a faj egyedei, csak rendszertelenül, kóborlásaik során bukkannak fel; a természetvédelmi őrök leggyakrabban a Bükk északi előterében, és a Tarna-Lázbérc Tájegység területén találkoznak nyomaikkal.

Míg a hiúz esetében csak valószínűsítik, a farkasokról biztosan állíthatják, hogy több alkalommal sikerrel szaporodtak a Bükkben.

A Bükkben és a Tarna-Lázbérc Tájegységben lezajlott számlálás, illetve a kameracsapdák ­információi alapján január első felében egy minimum öttagú falka tartózkodott huzamosabb ideig a Dél-Bükkben, míg ezzel párhuzamosan a Bükk-fennsíkon és a Dél-Bükknek a falka által eddig nem látogatott területein legalább további három-négy egyed mutatkozott.

A friss megfigyelések szerint a dombvidéki peremterületeken is megjelennek időszakosan a farkasok, az éppen most zajló ­párzási időszak alatt a szokottnál is nagyobb területeket járnak be ezek az állatok, és olyan helyeken is megjelenhetnek, ahol korábban nem bukkantak nyomaikra.