Infostart.hu
eur:
365.35
usd:
330.36
bux:
146252.73
2026. november 13. péntek Szilvia

Miért jó japán nőnek lenni?

Tavaly ismét a japán nők 86,41 éves születéskor várható élettartama volt a legmagasabb a világon.

A csütörtökön közölt adatok szerint 2011-ben a mintegy 20 ezer halálos áldozatot követelő földrengés és cunami miatt időlegesen a hongkongi hölgyek lettek a statisztikailag legtovább élők. A japán nők 2011-et megelőzően több mint 25 éven át vezették a ranglistát, amit a japán egészségügyi minisztérium 48 ország és Hongkong adatai alapján állított össze.

A japánok hosszú életének titka szakértők szerint az aktív életmód, az egészséges étrend és a minőségi orvosi ellátás, de a minisztérium szerint természetesen a szigetország lakosainak anyagi jólétével is összefüggésben vannak az adatok.

Nem meglepő módon a világ legidősebb embere is egy japán nő, a 115 éves Okava Miszao, aki júniusban egy 116 évet megélt honfitársától vette át a címet annak halála után.

Ugyanakkor a japán férfiak kevésbé szerencsések, mint a nők: a 2012-ben születettek "mindössze" 79,94 éves életre számíthatnak, ami csak az ötödik leghosszabb a világon. A férfiaknál a lista első helyét az izlandiak foglalták el 80,8 éves születéskor várható élettartammal, utánuk a hongkongiak, a svájciak és az izraeliek következnek.

Az nem tükröződik a statisztikai adatokban, hogy az extrém idős japánok jó része számára a "szép kor" megélése korántsem szép: a szigetországban sokan nem túl hízelgő módon salátaembereknek nevezik az idős korukra önmagukról gondoskodni képtelenné váló, a külvilágból keveset érzékelni képes embereket.

Az is egyre komolyabb fejtörést okoz Japánban, hogy miközben az emberek egyre tovább élnek, az alacsony születésszám miatt csökken az ország népessége, így a nyugdíjrendszer jövőbeli pénzügyi fenntarthatóságát komoly kérdőjelek övezik. Ma a japánok 24 százaléka 65 évnél idősebb, az arány előrejelzések szerint 2050-re meghaladhatja a 35 százalékot.

Címlapról ajánljuk

Dózsa Csaba az egészségügyi támogatásokról: a tárcának újra kell gondolnia a költségvetés keretösszegeit

Nem feltétlenül jelent valódi többletforrást az egészségügy számára az évente ígért 510 milliárd forintos keretemelés – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádióban. A szakértő szerint az összeg egy részét az elmúlt évek inflációs hatásainak kompenzálására, valamint a kórházak adósságainak rendezésére kell fordítani, így a tényleges fejlesztésekre jóval kevesebb pénz maradhat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 13. 05:00
×
×