Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás

Ida csupán távoli rokonunk

A hiányzó láncszemnek kikiáltott Ida, a 47 millió éves makiszerű nőstény, amelynek felfedezésétől azt várták, hogy segít megfejteni a főemlősök és az ember legrégebbi evolúciós fejlődését, a legújabb kutatások fényében csupán távoli rokonunk lehet.

Ida maradványait szenzációként tálalták ez év májusában, mondván, hogy fosszíliái segítenek megfejteni a majmok, az emberszabásúak és az ember korai evolúcióját. A szakemberek kétkedéssel fogadták a bejelentést, azt is vitatva, hogy Ida akár közeli rokonunk lehet. A legújabb kutatások a kétkedők véleményét látszanak alátámasztani.

Erik Seiffert, a New York-i Stony Brook Egyetem paleontológusa kollégáival 117 élő és kihalt főemlős 360 féle anatómiai sajátosságát hasonlította össze, hogy megrajzolja a "családfájukat". Eredményeikről a kutatók a Nature legújabb számában számolnak be.

Ida, a macskanagyságú nőstény csontvázára Németországban bukkantak, s a leletről The Link: Uncovering Our Earliest Ancestor (Az összekötőkapocs: a legkorábbi ősünk felfedezése) című könyvben számoltak be. Idát egy korábban ismeretlen főemlősfajhoz sorolták, amely a Darwinius masillae elnevezést kapta.

A kutatók, akik hivatalosan bejelentették a leletet, hangsúlyozták: nem állítják, hogy Ida a majmok, az emberszabású majmok és az ember közvetlen őse lenne. Meggyőződésük szerint ugyanakkor Ida ugyanahhoz a nagy evolúciós csoporthoz tartozik, amelyhez a majmok, az emberszabású majmok és az ember. Véleményük szerint az abban a korban élt távoli ősünk is valahogy úgy nézhetett ki, ahogy Ida.

Az új elemzés szerint a Darwinius masillae nem tartozott a főemlősöknek ugyanahhoz a kategóriájához, amelyhez a majmok, az emberszabású majmok és az ember. Ida a legújabb kutatások fényében egy másik nagy csoport tagja lehetett, amelyhez például a lemurok (gyűrűsfarkú makik) tartoznak.

A szakma egyetért ezzel a véleménnyel. Eric Sargis, a Yale University antropológiaprofesszora szerint az alapos vizsgálat igen sok anatómiai sajátosság figyelembevételén alapult. "Nem találtam meggyőzőnek a Darwinius masillae felfedezését bejelentő kutatók érvelését, így az új eredmény nem lepett meg" - mondta Eric Sargis. David Begun,a Torontói Egyetem paleoantropológusa szerint a legújabb vizsgálat alátámasztotta a legtöbb szakember véleményét.

Jorn Hurum, az oslói Természettudománnyi Múzeum kutatója, az Idáról szóló eredeti tanulmány is szerzője üdvözölte az új kutatást. "A Darwinius masillae a főemlősök egy másik csoportjába, az adapiszerűekhez (Adapoidea) tartozik" - írta e-mailjében a norvég kutató, hozzátéve, hogy örömmel folytat tudományos vitát arról, mit is jelent Ida, s hol helyezkednek el az adapiszerűek a főemlősök "családfáján".

Címlapról ajánljuk
Az AI leamortizálja a diplománkat – miközben a jövő szakmájának még neve sincs

Az AI leamortizálja a diplománkat – miközben a jövő szakmájának még neve sincs

Az AI már képes elkészíteni azt az első kódvázlatot, szerződés-összefoglalót vagy prezentációt. Korábban a pályakezdők ezeken keresztül tanulták meg a szakmát. Eközben új állások születnek ugyanennek a technológiának az építésére, ellenőrzésére és szabályozására. A nagy kérdés az, hogy milyen tudásra lehet majd többször is új karriert építeni.

Eljöhetett a radikális jobboldal napja Németországban

Vasárnap tartományi parlamenti választást tartanak a mintegy 2,1 millió lakosú Szász-Anhaltban. Bár a voksolás alapesetben elsősorban a helyi és a német belpolitika követőit érdekelné, a nemzetközi figyelem most mégis erre a tartományra fókuszál. A választás tétje ugyanis túlmutat a regionális kereteken: nem az a kérdés, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) szerzi-e meg a legtöbb képviselői helyet, hanem az, hogy eléri-e az abszolút többséget, vagy a többi párt összefogásával megakadályozható-e az első AfD-s tartományi miniszterelnök megválasztása.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×