Infostart.hu
eur:
364.3
usd:
316.04
bux:
150381.6
2026. augusztus 13. csütörtök Ipoly

Ida csupán távoli rokonunk

A hiányzó láncszemnek kikiáltott Ida, a 47 millió éves makiszerű nőstény, amelynek felfedezésétől azt várták, hogy segít megfejteni a főemlősök és az ember legrégebbi evolúciós fejlődését, a legújabb kutatások fényében csupán távoli rokonunk lehet.

Ida maradványait szenzációként tálalták ez év májusában, mondván, hogy fosszíliái segítenek megfejteni a majmok, az emberszabásúak és az ember korai evolúcióját. A szakemberek kétkedéssel fogadták a bejelentést, azt is vitatva, hogy Ida akár közeli rokonunk lehet. A legújabb kutatások a kétkedők véleményét látszanak alátámasztani.

Erik Seiffert, a New York-i Stony Brook Egyetem paleontológusa kollégáival 117 élő és kihalt főemlős 360 féle anatómiai sajátosságát hasonlította össze, hogy megrajzolja a "családfájukat". Eredményeikről a kutatók a Nature legújabb számában számolnak be.

Ida, a macskanagyságú nőstény csontvázára Németországban bukkantak, s a leletről The Link: Uncovering Our Earliest Ancestor (Az összekötőkapocs: a legkorábbi ősünk felfedezése) című könyvben számoltak be. Idát egy korábban ismeretlen főemlősfajhoz sorolták, amely a Darwinius masillae elnevezést kapta.

A kutatók, akik hivatalosan bejelentették a leletet, hangsúlyozták: nem állítják, hogy Ida a majmok, az emberszabású majmok és az ember közvetlen őse lenne. Meggyőződésük szerint ugyanakkor Ida ugyanahhoz a nagy evolúciós csoporthoz tartozik, amelyhez a majmok, az emberszabású majmok és az ember. Véleményük szerint az abban a korban élt távoli ősünk is valahogy úgy nézhetett ki, ahogy Ida.

Az új elemzés szerint a Darwinius masillae nem tartozott a főemlősöknek ugyanahhoz a kategóriájához, amelyhez a majmok, az emberszabású majmok és az ember. Ida a legújabb kutatások fényében egy másik nagy csoport tagja lehetett, amelyhez például a lemurok (gyűrűsfarkú makik) tartoznak.

A szakma egyetért ezzel a véleménnyel. Eric Sargis, a Yale University antropológiaprofesszora szerint az alapos vizsgálat igen sok anatómiai sajátosság figyelembevételén alapult. "Nem találtam meggyőzőnek a Darwinius masillae felfedezését bejelentő kutatók érvelését, így az új eredmény nem lepett meg" - mondta Eric Sargis. David Begun,a Torontói Egyetem paleoantropológusa szerint a legújabb vizsgálat alátámasztotta a legtöbb szakember véleményét.

Jorn Hurum, az oslói Természettudománnyi Múzeum kutatója, az Idáról szóló eredeti tanulmány is szerzője üdvözölte az új kutatást. "A Darwinius masillae a főemlősök egy másik csoportjába, az adapiszerűekhez (Adapoidea) tartozik" - írta e-mailjében a norvég kutató, hozzátéve, hogy örömmel folytat tudományos vitát arról, mit is jelent Ida, s hol helyezkednek el az adapiszerűek a főemlősök "családfáján".

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×