Infostart.hu
eur:
352.92
usd:
305.22
bux:
135043.89
2026. június 12. péntek Villő

Nincs pardon, kártérítést kap Sarkozy felesége

Betiltotta a Franciaországhoz tartozó Réunion szigetének legfelsőbb bírósága csütörtökön a francia first lady, Carla Bruni-Sarkozy aktfotójával illusztrált reklámtáska forgalmazását, valamint 40 ezer eurós kártérítés megfizetésére kötelezte a termékért felelős céget.

A bíróság azzal indokolta döntését, hogy az elnökné nem adta beleegyezését az 1993-ban készült művészfotó felhasználásához reklám- vagy kereskedelmi célokra, vagyis "a saját imázsához való jogát megsértették".

Az ítélet nem lepte meg Peter Mertes-et, a Pardon ruházati márka tulajdonosát, aki már a hétfői tárgyaláson azt mondta: a táskából még raktáron lévő valamennyi darabot elégette. "40 ezer euró azért kicsit sok egy ostobaságért" - közölte az ítélethirdetést követően. Amennyiben kifizeti az összeget - mint fogalmazott - lehetetlenné válik cége fejlesztése, pedig a közeljövőben kívánt volna Párizsban üzletet nyitni. Ezért fellebbezést nyújtott be.

A Pardon nevű márka december elején Réunion szigetén hozott forgalomba 10 ezer darabot abból a bevásárlótáskából, amelyen Carla Bruni leghíresebb, 1993-ban készült aktfotójának fekete-fehér lenyomata látható. Michel Comte fotóművész alkotása a közelmúltban 91 ezer dollárért kelt el egy New York-i árverésen. Az eredeti felvétel egy AIDS-ellenes kampányhoz készült.

A tervek szerint a táskát a héten kezdték volna Európában is árusítani. Az indiai-óceáni szigeten a reklámtáskát három euróért lehetett megvenni, illetve öt euró feletti vásárlás esetén ingyen járt a márka vásárlóinak. A tulajdonos azt állította: azért nem kérte Carla Bruni-Sarkozy beleegyezését a fotó felhasználásához, mert szerinte az elnökfeleség közszereplőnek számít.

Keresetében a topmodellből lett énekesnő-elnökné a táska forgalmazásának betiltását és 125 ezer eurós kártérítést követelt, amelyet valamilyen karitatív célra szeretett volna fordítani.

Hasonló jellegű ügyben a Sarkozy-pár februárban a Ryanair ellen nyert pert. A fapados légitársaság egyik hirdetésében még a francia elnök és az olasz topmodell-énekesnő házassága előtt az esküvőre utaló mondatot adott egyik reklámjában Carla Bruni szájába. Az elnök felesége 1 euró erkölcsi és 60 ezer euró anyagi kártérítésre jogosult - ő maga az utóbbi címén 500 ezer eurót követelt -, Nicolas Sarkozy pedig 1 euró erkölcsi kártérítést kapott, ahogy igényelte. Carla Bruni-Sarkozy az összeget akkor a Resto du Coeur nevű, szegények étkeztetésével foglalkozó civil szervezetnek utalta át.

Néhány héttel ezelőtt pedig Nicolas Sarkozy államfő az őt ábrázoló vudubabák betiltását kérte a párizsi bíróságtól. A köztársasági elnök - aki képzettségét tekintve ügyvéd - kerestében arra hivatkozott, hogy "kizárólagos és abszolút joggal rendelkezik a saját imázsa felett". A kereset elutasítása nyomán benyújtott fellebbezésre a bíróság elismerte, hogy a bábu sérti az elnök imázsát, ezért 1 euró erkölcsi kártérítés fizetésére kötelezte a céget, amely piacra dobta a vudubababát, de továbbra is engedélyezte annak forgalmazását.

Címlapról ajánljuk
Pósfai Gábor belügyminiszter részletesen beszélt a kormány sporttal kapcsolatos terveiről
exluzív!

Pósfai Gábor belügyminiszter részletesen beszélt a kormány sporttal kapcsolatos terveiről

A sport nagyon fontos az új magyar kormánynak is. Ami hangsúlyosabb lesz az eddigieknél, az a szabadidősport, de továbbra is az a cél, hogy Magyarország világversenyeket rendezzen és hogy támogassák élsportolóinkat – erről beszélt az InfoRádióban az Európai Olimpiai Bizottság budapesti közgyűlésének szünetében Pósfai Gábor, a sportot is felügyelő belügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Tényleg lenyomja az inflációt a mesterséges intelligencia?

Tényleg lenyomja az inflációt a mesterséges intelligencia?

Ha valóban termelékenységi forradalmat hoz a mesterséges intelligencia, akkor miért nem látjuk már most az infláció gyors csökkenését? A piacok és sok monetáris politikai döntéshozó hajlamos lehet túl korán beárazni az AI dezinflációs hatását, miközben a történelmi példák alapján a nagy technológiai forradalmak első szakasza jellemzően nem árcsökkenést, hanem beruházási boomot és inflációs nyomást hozott. Háromrészes cikksorozatunk harmadik részében azt vizsgáljuk meg, valóban megoldhatja-e az infláció problémáját a mesterséges intelligencia, és ha igen, mikor.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×