Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

A só miatt hízunk el?

A sós rágcsálnivalókat és sós ételeket kedvelő gyerekek gyakran nyúlnak a kalóriadús cukros üdítők után, ezért esetükben a sófogyasztás visszaszorításával sikeresen lehet küzdeni a fölösleges kilók ellen - állapította meg egy brit tanulmány.

A brit kutatók által publikált tanulmány az első olyan, amely gyermekek esetében vizsgálta a magas sófogyasztás elhízásban játszott szerepét. Korábbi kutatások bizonyították, hogy a túl sós ételek miatt megszomjazó felnőttek több cukros üdítőt isznak, és a csökkent sótartalmú étrend következtében a kalóriadús italok fogyasztása is csökkent.

A só "az elhízás betegség egyik rejtett faktora" - hangsúlyozták az Amerikai Szívgyógyász Társaság Hypertension című online folyóiratában megjelent dolgozat szerzői, akik a londoni St. George Egyetem kutatócsoportjában dolgoztak.

Megállapításuk szerint a só 80 százalékban a készételekből és a rágcsálnivalókból kerül az emberek szervezetébe, azaz nem arról van szó, hogy az otthon elkészített ételek túl sósak.

A brit kutatók arra is rávilágítottak, hogy a kevesebb só - kevesebb kalóriadús üdítő összefüggés orvosi szempontból azért is üdvös lehet, mert a sótlanabb étrend következtében a vérnyomás is csökken. Márpedig bizonyított tény, hogy a magas vérnyomás növeli a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát.

A feldolgozott élelmiszerek sótartalmát fokozatosan kell csökkenteni, így aztán az emberek nem is veszik majd észre, hiszen a 10-20 százalékos sócsökkentés még nem fog feltűnni - javasolta a kutatás egyik vezetője.

Ha a brit gyerekek naponta csupán fél teáskanálnyi sót fogyasztanak (ami a jelenlegi átlagos adagjuk fele), az heti fél literrel kevesebb cukrozott üdítő elkortyolgatásához vezet - állapította meg a tanulmány, amely egy 1997-ben végzett felmérés adataiból indult ki. Akkor közel 1700 4-18 éves brit gyerek étkezési szokásait rögzítették egy héten át.

Nagy-Britanniában 1996-ban kormánykampány indult a sófogyasztás csökkentésére, és a kutatók szerint ez mára meg is hozta gyümölcsét: kevesebb sót esznek az angolok.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×