Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.8
bux:
0
2025. december 26. péntek István

"Csodaszer" a rákra a tehénvizelet

Napi ötszáz liter szarvasmarha vizeletet vásárol fel az észak-indiai Uttarakand állam kormányzata orvosi céllal: olyan hagyományos gyógyszerek készítéséhez használják majd fel a vizeletet, amelyeket többféle betegség, például a rák kezelésére használnak.

Az állatgazdálkodási minisztérium literenként 5 rúpiát (23 forintot) fizet majd a szarvasmarha vizelet literjéért - jelentette be a tárcát vezető Trivendra Ravat. Vizeletet azonban nem adhat akármelyik marha, csak a 1900 tejgazdaság lakói.

Az illetékesek szerint a hegyi tehenek vizelete gazdag a növényi szerves maradványokban, mint maguk a növények, amelyeket gyógyászati és kozmetikai célokra használnak ajurvédás szerekben. Ezekből az anyagokból hagyományos gyógyszereket készítenek, amelyek még a rák kezelésére is hatásosak.

Az uttarakandi kormányzat azt is tervezi, hogy létrehoz egy különleges intézetet, ahol kimondottan a tehenek vizeletének és trágyájának egészségügyi célú hasznosítását vizsgálják majd.

Emellett egy olyan hálózatot is kialakítanak majd, amelyen keresztül a tehéntartók közvetlenül tarthatnak kapcsolatot a gyógyszergyártókkal, akik ajurvédás tablettákat és italokat készítenek. Ezeket a szereket májbetegségek, cukorbaj, asztma és aranyér gyógyítására használják.

Az olyan ajurvédás szereket pedig, mint például a Szandzsivani bárkája - amely áttetsző, vizelet alapú folyadék - rákbetegség esetére javasolják, de használják arckrémhez, samponhoz, a memóriát serkentő tablettához, sőt afrozidiákumként is.

Bár a legtöbb indiai orvos és tudós elismeri bizonyos ajurvédás szerek hatékonyságát, azzal kevesen értenek közülük egyet, hogy a tehénvizeletnek bizonyítottan gyógyhatása lenne. Szerintük a vizelet felhasználását még megfontolni sem lenne szabad addig, amíg a hatását komoly vizsgálatok nem igazolják.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×