A kutatás eredménye azonban egyet biztosan jelent: azt, hogy meg lehet előzni a magányosság okozta betegségeket és a korai halált - hangsúlyozta Steve Cole, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem molekuláris biológiával foglalkozó kutatója.

"A vizsgálatból egyértelműen kiderült, hogy a szociális kirekesztődés biológiai hatása a szervezet legalapvetőbb belső működésére, a gének aktivitására is hatással van" - tette hozzá Cole, aki emlékeztetett arra is, hogy már évek óta közismert: közvetlen kapcsolat van az egészségi állapot és aközött, mennyi családtag és barát vesz körül valakit.

A magányosok nagyobb eséllyel kapnak el fertőzéseket, betegszenek meg magas vérnyomásban és rákban, illetve szenvednek álmatlanságtól. Nagyobb az esélye annak is, hogy idő előtt halnak meg.

Szociális és fizikai okok

A jelenségre kétféle magyarázat létezik. Az egyik szerint szociális: ha valaki beteg, és van, aki gondoskodjon róla, orvost hívjon hozzá, beadja a gyógyszereit, ápolja, akkor nagyobb az esély a gyógyulásra.

A másik fizikai: eszerint a magány változásokat idéz elő a szervezetben. A Kaliforniai Egyetem kutatói együttműködésben a Chicagói Egyetem munkatársaival ezt a teóriát próbálták meg vizsgálatukkal alátámasztani.

"Nincs senki, aki közel állna hozzám"

A kutatók 14 ember sorsát vizsgálták éveken keresztül. Az alanyok közül hat a lehető legmagányosabb volt, akiknek négy teljes éven keresztül nem volt senkije, akit közel éreztek volna magukhoz. A csoport másik nyolc tagja kevésbé érezte magát magányosnak.

A kutatók vérvizsgálatokat végeztek, és ellenőrizték az önkéntesek immunrendszerének sejtjeiben a gének aktivitását - azoknak a fehér vérsejteknek a működését, amelyek a szervezetre támadó vírusokkal és a baktériumokkal veszik fel a harcot.

Mind a 22 ezer gént megvizsgálták, összehasonlították - és megtalálták a 209 "bűnöst". Ezek azok a gének, amelyek feltűnőek a magányosokban - s amelyek felelősek az antitestek termeléséért. E gének hibás működése miatt a magányosok szervezetében egészségtelenül gyakran fordul elő krónikus gyulladás, amely szív- és érrendszeri betegségekhez, izületi gyulladáshoz, Alzheimer-kórhoz és egyéb betegségekhez vezethet.

A következő lépés a gyógymód meghatározása. "Talán adhatnánk a magányosoknak aszpirint" - vetette fel Cole. Az aszpirin nem csupán gyulladáscsökkentő hatású, de hígítja is a vért, ezért ajánlják a rendszeres szedését a veszélyeztetetteknek a szívroham és az agyvérzés megelőzésére.