eur:
393.58
usd:
354.01
bux:
72131.1
2024. szeptember 6. péntek Zakariás

Kevés magyar repült szabadságra

A magyarok több mint kétharmada hazájában üdül, repülőre pedig jóval kevesebben szállnak, mint a közösségi átlag - derül ki egy európai uniós felmérésből, amely még 2004-es adatokon alapul.

A magyarok az európaiak többségéhez hasonlóan szívesebben üdülnek hazájukban, mint külföldön - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának adataiból.

A felmérés szerint az európai átlagnál jelentősebb arányban választunk belföldi úti célt, ha pihenni megyünk.

Az EU-tagállamok átlagában a kereskedelmi szálláshelyen legalább négy éjszakát eltöltők közül mintegy 60 százalék a belföldön maradók aránya, Magyarországon viszont csaknem 73 százalék.

Az üdülők ennél nagyobb hányada csak Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban és Portugáliában töltötte hazai pihenőhelyen a szabadságát.

A legszívesebben a belgák, a dánok, az írek és a szlovének mennek külföldre: e nemzetek tagjainak mintegy 70 százaléka pihent legalább négy éjszakát külföldön.

A szigetlakók repülnek

Az üdülési cél eléréséhez használt leggyakoribb közlekedési eszköz két kivétellel minden EU-tagállamban az autó. Nem meglepő, hogy Nagy-Britanniában és Írországban a repülőgép lekörözte a kocsi népszerűségét.

Az arányok itt is sokatmondók: a kelet-európai tagállamok lakói - Észtország és Lettország kivételével - jóval a huszonötök átlaga alatt szálltak repülőre 2004-ben.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Több ezer milliárdnyi közlekedési fejlesztést jelentett be a kormány a fejlesztéspolitikai kihívások közben

Több ezer milliárdnyi közlekedési fejlesztést jelentett be a kormány a fejlesztéspolitikai kihívások közben

Az Európai Unió kohéziós politikája a felszínen sikertörténet: a keleti bővítés tagállamai jelentősen felzárkóztak az EU fejlettségi átlagához, de regionális szinten megmaradtak, sőt néha nőttek is az egyenlőtlenségek. Brüsszelben is egyre többen beszélnek a szükséges reformokról. Magyarország helyzete viszont speciális, a jogállamisági viták miatt nem fér hozzá az uniós forrásokhoz, ami új kihívást jelent – többek között ezekről a témákról volt szó a 62. Közgazdász-vándorgyűlés „Mi van, ha nincs? A kohéziós források perspektívái” című panelbeszélgetésen. A kormány képviselői ismertették, hogy több ezer milliárd forintnyi közlekedési – vasúti és közúti –, valamint építőipari fejlesztésekre készül a kabinet. De arról is számot adtak, hogyan átalakítják a jelenlegi kohéziós politikai megközelítését, szakértők pedig arról, milyen szempontokra kell figyelni ennek során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×