Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

Inkább jöjjön gyalog!

Az Európai Bizottság arra ösztönzi dolgozóit, hogy autó helyett inkább gyalog, biciklivel, vagy tömegközlekedéssel menjenek a munkahelyükre. A bizottság a tervet környezetvédelmi üzenetnek szánja.

A bizottság több mint 22 ezer dolgozójának mintegy 38 százaléka használja a tömegközlekedést, ha dolgozni megy, 44 százalékuk azonban inkább autóba ül.

A most elfogadott brüsszeli tervezet célja, hogy az autósok száma 2009-re 9 százalékkal csökkenjen. A tömegközlekedést használók arányát 45 százalékra, a sétálók és biciklizők arányát pedig 19 százalékra kívánják feltornászni.

A közös autóhasználatot, vagyis amikor több egy helyen lakó dolgozó egy gépkocsival jár be, 50 százalékkal tervezi megemelni a bizottság.

A bizottság a kitűzött célok megvalósítása érdekében többek között bevezeti a bérlet-hozzájárulást.

A jövő évtől a bizottság minden olyan dolgozónak, aki lemond bizottsági parkolóhelyéről, és inkább a tömegközlekedést választja, 50 százalékkal járul hozzá a bérletéhez.

Címlapról ajánljuk
Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×