Címke: tudomány (707 cikk)

Mikor jelentek meg a cirmos macskák? Mi köze van a gabonaraktáraknak a macska háziasításához? És hogy került az egyiptomi macska a vikingekhez?

2018 októberében kezdheti meg működését, a Hubble űrteleszkóp utódja, a 6,5 méter átmérőjű lencsével rendelkező James Webb űrteleszkóp. Ez az infravörös tartományban érzékelő eszköz elődjénél jóval nagyobb érzékenységű, távoli galaxisokat, születő csillagokat és naprendszeren kívüli úgynevezett exobolygókat kutat majd. Képes lesz a csillagok fizikai, kémiai összetételét, az exobolygók légkörét is vizsgálni. Ezen vizsgálatokat segíti a magyar kutatók által létrehozott színképadatbázis, amellyel a teleszkóp által rögzített képeket összevetve meg lehet állapítani a csillagok, bolygók tulajdonságait.

Legjobb esetben is 16 év kell még ahhoz, hogy a NASA űrhajósai elindulhassanak a Marsra, az amerikai űrkutatási hivatal azonban már most bemutatta azokat az asztronautákat, akiket kiszemelt a feladatra. Már maga az utazás is lényegesen tovább tart majd, mint bármi, amit eddig ember tett a távoli űrben. Kereszturi Ákos űrkutató az InfoRádió Szigma a holnap világa című tudományos magazinműsorban azt mondta: a műszaki kihívás mellett az a legkeményebb feladat, hogy évtizedekig kell folyamatosan biztosítani az anyagi fedezetet a kutatómunkához.

A világ népességének csaknem egyharmada elhízott vagy túlsúlyos, és egyre többen halnak bele a súlyfelesleg okozta egészségi problémákba - figyelmeztettek kutatók a New England Journal of Medicine című folyóiratban hétfőn közölt tanulmányukban.

Ma van az óceánok világnapja. Az óceánok, tengerek védelme mindannyiunk érdeke – hangsúlyozta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Ben Carson amerikai városfejlesztési miniszter szerint rossz hozzáállásból fakad a szegénység. Tudósok szerint azonban fordított a helyzet: a szegénység terheli meg az emberek pszichéjét annyira, hogy nehezen tudnak kimászni belőle.

A cisztás fibrózis gyógyításához, a stroke, az infarktus megelőzéséhez szolgáltathat hasznos adatokat az a kutatás, amelyet Csanády László kutatóorvosnak a Semmelweis Egyetemen alakuló Lendület csoportja folytat majd. A team a sejtekben található ioncsatornák működését tanulmányozza. Ezeknek a csökkent vagy éppen túlzott aktivitása is megbetegedésekhez vezethet. Ha sikerrel járnak, akkor az elért eredmények a gyógyszertervezésben is fontos szerepet kaphatnak - mondta az InfoRádió Szigma - a holnap világa című magazinjában Csanády László kutatóorvos.

Bár kedden átadták a szegedi lézerközpont Eli-alps nevű épületegyüttesét, a tudományos munka csak 2018 végén, 2019 elején indulhat meg - mondta az InfoRádióban Lehrner Lóránt, az ELI HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Miből fakad az ember alapvető igénye a társaság iránt? Egyebek mellett ezt tanulmányozza az ELTE Lendület kutatócsoportja. Vezetőjük az InfoRádió Szigma - a holnap világa című magazinjában azt mondta, a szociálpszichológiát uraló hagyományos nézetet egy megismerés-alapú modellre szeretnék leváltani.

Még ha korábban sohasem volt kutyánk, akkor is felismerjük a kutyaugatás érzelmi hátterét, hogy játékos csaholásról, vagy agresszív ugatásról van szó. De mi a helyzet a kutyák másik jellegzetes hangjelzésével, a morgással? Ezt a jelzést is tudja dekódolni az ember? Ezt vizsgálták az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói.

Az apró, vörös szemű állatnál szokatlan viselkedést tapasztaltak a sperma hatására.

A munkavállalók személyes méltóságáról, a munkaerőpiac átalakulásáról, a robotizáció térhódításáról, a megszűnő és születő szakmákról és az oktatásnak a munkaerő-piaci igényekhez való idomulásáról is előadások hangzottak el a Magyar Tudományos Akadémia A munka jövője, a tudomány és tanulás a XXI. század világában című ülésén.

Már régóta közismert, hogy a krónikus hepatitis-fertőzés - más tényezőkkel együtt - elindíthatja a májdaganat kialakulását. A tudósoknak mára sikerült egy olyan gyógyszert előállítaniuk, amely gyakorlatilag meggyógyítja a hepatitis C-t - mondta Schaff Zsuzsa akadémikus, az orvostudományok doktora az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában.

Hogyan védekeznek a soksejtű lények – így az ember – a rákos megbetegedések kialakulása ellen? Ezt tanulmányozza két magyar kutatócsoport. A megoldás szerintük a sejtek hierarchikus szervezése és a lehető legkevesebb sejtosztódás biztosítása. A bajok akkor kezdődnek, amikor mégis hiba csúszik az osztódás folyamatába. „Elképzelhető, hogy egyszer a jövőben képesek leszünk a sejtjeinkben folyamatosan kijavítani ezeket a mutációkat. De amíg a technológia nem jut ilyen szintre, egyszerűen el kell fogadnunk azt, hogy gyakorlatilag szerencsejátékot játszunk” - mondta az InfoRádió Szigma - a holnap világ című tudományos magazinműsorában Derényi Imre, az MTA-ELTE Lendület Biofizikai Kutatócsoportjának vezetője.

A norvég királyi pár tagjai 80. születésnapjuk alkalmából idén olyan könyvet kapnak ajándékba Oslo városától, amely majd csak 2114-ben jelenik meg.

A Figyelő az emberi erőforrások miniszterével készített interjút, a Heti Válasznak Gulyás Balázs, Szingapúrban dolgozó magyar agykutató nyilatkozott arról, hogy miért Délkelet-Ázsiáé a jövő az agykutatásban.

A grafén egy változata nanomérete ellenére világméretű problémát oldhat meg azzal, hogy képes kiszűrni a tengervíz sótartalmát, egyszerűen, gyorsan és talán olcsón. Laboratóriumban működik az eljárás, de kell még néhány év, amíg ipari méretekben is alkalmazhatják az eljárást - mondta Bíró László Péter, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének nanoszerkezetek csoportjának vezetője a Szigma - a holnap világa című magazinműsorban az InfoRádióban.

Amerikai kutatások azt vizsgálják, hogy biológiailag lebomló nanorészecskék segítségével hogyan lehet átprogramozni az immunsejteket – más néven a T-limfocitákat –, hogy azok felismerjék és elpusztítsák a rákos sejteket. A nanotechnológiás immunterápia egyszer forradalmasíthatja a jelenleg használatos rákkezelési módokat is, ehhez azonban még nagyon sok kísérletre van szükség – mondta az InfoRádiónak Vértessy Beáta biokémikus, az MTA Enzimológiai Intézetének kutatója, a BME egyetemi tanára.

A honfoglaló magyarokról a korábbi leírások alapján úgy tudtuk, hogy apró termetű, zömök, külsejüket tekintve ázsiai jellegzetességeket hordozó emberek lehettek. A legfrissebb vizsgálatok kiderítették, hogy nem sokban tértek el az itt lakó egyéb népcsoportoktól, amelyekkel ráadásul gyorsan keveredni kezdtek. A Magyar Tudományos Akadémia régészeti intézetében létrehozott genetikai kutatólaboratóriumban a kőkortól egészen a késő bronzkorig terjedően vizsgálják a Kárpát-medencében fellelt emberi maradványokat – mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinműsorában Mende Balázs, a kutatás vezetője.