Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyugdíjas hölgyek pihennek beszélgetve az őszi Margitsziget Rózsakerjében. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Jászai Csaba

Magyar kutatók megfigyelése segíti az Alzheimer- és a Parkinson-kór elleni harcot

Az Alzheimer- és a Parkinson-kór terápiájához is közelebb kerülhetnek a kutatók az ELTE Neuroimmunológiai Kutatócsoportjának megfigyelései által.

A magyar kutatók munkájának középpontjában az immunrendszerben is kulcsfontosságú fehérje, a C1q állt, amely kiemelten fontos szerepet játszik az idegsejtek közötti kommunikációs csatornaként funkcionáló szinapszisok eltávolításában. Az ELTE TTK Biológiai Intézet NAP Neuroimmunológiai Kutatócsoportja a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával, együttműködésben az ELTE FIEK neurodegeneratív betegségeket kutató csoportjával és más hazai kutatókkal, fontos, új megfigyeléseket tett közzé az amerikai Tudományos Akadémia hivatalos kiadványában, a multidiszciplináris PNAS folyóiratban.

A téma jelentőségét az adja, hogy bizonyos szinapszisok kontrollált eltávolítása elengedhetetlen a normális agyfejlődéshez, illetve a tanulási mechanizmusokhoz, ugyanakkor

ez a fontos folyamat kóros mértékűvé válhat a neurodegeneratív betegségek, különösen az Alzheimer-kór esetében.

A megfigyelések kulcsfontosságú eleme a központi idegrendszerben jelen lévő, az immunrendszerből is ismert C1q fehérje. Ez „jelöli ki” a testidegen anyagokat, mikroorganizmusokat, sejttörmelékeket az eltávolításra, és ez tudja megjelölni az agyi szinapszisokat is a szelektív eltávolításra - magyarázta a folyamatot az InfoRádióban Györffy Balázs András, az ELTE Neuroimmunológiai Kutatócsoportjának munkatársa. A szinapszisok az agyban nagyon fontosak: ezek olyan idegsejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át.

A kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen hiba vagy elváltozás történik a szinapszisban, amely azt okozza, hogy a C1q fehérje kötődik hozzá. A neurodegeneratív betegségekben ugyanis a szükségesnél sokkal több szinapszishoz csatlakozik hozzá, és ezáltal túl nagy arányú lesz az idegsejt-pusztulás.

Munkahipotézisüket nem irodalmi adatok, hanem izolált, C1q-jellel ellátott, illetve jelöletlen szinaptikus preparátumok fehérjekészletének összehasonlítása alapján állították fel.

A demencia az egyik leggyakrabban előforduló időskori betegség, évente 7,7 millió új esetet regisztrálnak, világszerte minden negyedik másodpercben egyet. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór.
A demencia az egyik leggyakrabban előforduló időskori betegség, évente 7,7 millió új esetet regisztrálnak, világszerte minden negyedik másodpercben egyet. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór.

A molekuláris különbségek elemzése rámutatott, hogy a C1q-jelölés hátterében a programozott sejthalál, a lokális, az idegsejt többi részére ki nem terjedő apoptózis-szerű folyamatok állnak. Ezt a jelenséget klasszikus, célzott kísérletekkel igazolták.

A jövőben azzal szeretnének foglalkozni, hogy a pusztító folyamatot mi indítja el, mi történik előbb: a programozott sejthalál vagy a C1q fehérje kapcsolódása. Feltételezésük szerint a sejthalállal kapcsolatos folyamatok hatására kapcsolódik a fehérje, mint egy "vak végrehajtó". Ezért tehát arra kell majd koncentrálni, hogy miként lehet megállítani vagy visszafordítani az idegsejtekben elkezdődő programozott sejthalál-folyamatokat - mondta Györffy Balázs András.

Új célpont a terápia számára

Eredményeik felvetik annak a lehetőségét, hogy a neurodegeneratív betegségekben, mint az Alzheimer-, vagy a Parkinson-kór, lehetséges lenne a szinapszisok megtartása a lokális, szinaptikus, apoptózis-szerű folyamatok, illetve a C1q fehérje kötődésének gátlásán keresztül, ami új célpont a terápia számára. A közlemény a transzlációs medicina szempontjából is jelentőséggel bír, mivel az eredményeket humán agybanki mintákon is megerősítették,

tehát a megfigyelés átültethető a humán betegségek kezelésére is.

A publikáció értékét növeli, hogy szerzői mind hazai kutatók. A munka az ELTE NAP Neuroimmunológiai Kutatócsoportja irányításával valósult meg a Biológiai Intézet tanszékei, az MTA TTK, illetve az MTA KOKI kutatóinak közreműködésével. Az ELTE-ről Györffy Balázs András, Kun Judit, Bulyáki Éva, Borhegyi Zsolt, Kis Viktor, Micsonai András, Matkó János, Juhász Gábor, Kékesi Katalin és Kardos József vett részt a munkában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fenomenális hatást ért el az Alzheimer-kórnál a kísérleti szer

Fenomenális hatást ért el az Alzheimer-kórnál a kísérleti szer

Egy új, kísérleti Alzheimer-szer csaknem felére csökkentette a betegek szellemi hanyatlásának ütemét egy klinikai vizsgálatban. A gyógyszert évente mindössze kétszer kell beadni, és a kutatók szerint nemcsak lassítja a betegség előrehaladását, hanem az agyban felhalmozódó, idegsejteket károsító fehérjelerakódásokat is képes csökkenteni.

Megszólalt Gulyás Gergely, meghökkentőt mondott a "nem létező" Kormányinfókról

A jelenlegi sajtóviszonyokat és az Országgyűlés munkájának színvonalát is bírálta Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget 2018 májusa és 2026 tavasza között vezető volt miniszter egy videóban arról beszélt, hogy hónapok óta nem tartottak Kormányinfót, a parlamenti viták hangneme pedig szerinte ellehetetleníti az érdemi ellenzéki munkát.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Az AI-ban a teljesítmény gyorsabban fejlődik, mint a megértés és a biztonság – mondja Terence Tao

Az AI-ban a teljesítmény gyorsabban fejlődik, mint a megértés és a biztonság – mondja Terence Tao

Októberben az OpenAI több mint 700, mesterséges intelligencia (AI) által generált tanulmányt tett közzé, amelyek a matematika jelentős nyitott problémáit oldják meg. Sok közülük annyira szakmai és sűrű szövegezésű, hogy egyetlen ember sem állítja magáról, hogy megérti. Az ilyen megoldások ellenőrzésére speciális szoftvereket használunk, például a Leant, amely képes igazolni egy összetett matematikai gondolatmenet helyességét. Augusztusban azonban egy AI-modell biztonsági hibát talált a Leanben, amelyet ki lehetett használni annak igazolására, hogy bármely matematikai állítás bizonyított, függetlenül attól, hogy valóban az-e. A hibát gyorsan kijavították. Ám az eset jól mutatja, hogy új valóságban élünk: a legmegbízhatóbb ellenőrző eszközöket is kijátszhatja a jövőben egy kellően nagy képességű AI.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×