Címke: tudomány (715 cikk)

A 2024-es évben is büszkeségre adhat okot, hogy több nemzetközi jelentőségű felfedezés, tudományos áttörés mögött magyar tudósok, kutatók munkája áll.

Kína kész fenntartani a párbeszédet az Egyesült Államokkal, és a kölcsönös bizalom növelésére törekszik a két ország között – jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter egy Kína nemzetközi helyzetéről és külkapcsolatairól szóló szimpóziumon.

Kémikus, nukleáris mérnök, és gyógyszerkutató is részesült idén Gábor Dénes díjban. A Novofer Alapítvány az 1989-ben létrehozott díjjal a közismert műszaki kutatókat ismeri el.

Betegségek miatt sérült fehérjehálózatok kijavítására találtak új megoldást a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központjának és a HUN-REN-SZTE Biomimetikus Rendszerek Kutatócsoportjának kutatói.

Több mint 30 kutatócsoporttal és 11 hazai intézménnyel kötött innovációs partnerségi megállapodást a Richter Gedeon Gyógyszergyár. A tudományos ökoszisztémát bemutató rendezvényen elhangzott: Európában a világ kockázati tőkéjének csupán egy kis része van jelen, ezért fontos, hogy a magyar szereplők kapcsolódni tudjanak az Egyesült Államokban illetve a Kínában futó projektekhez.

Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott gálaesten. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte: „Megint sikerült olyan embereket díjaznunk, akik kiemelkedő teljesítményt, kiemelkedő eredményeket értek el és hozzájárultak hazánk tudományos, kulturális értékeinek a gazdagításához, sportsikereihez, oktatásához, neveléséhez és társadalmunk fejlődéséhez."

Tíz tehetséges, fiatal tudós kimagasló munkáját ismerte el a Magyar Fejlesztési Bank a Junior Prima díj „Magyar Tudomány” kategóriájában. Az idén 18. alkalommal átadott díjakat Sipos-Tompa Leventétől, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatójától és Zátrok Ildikótól, a Magyar Fejlesztési Bank ügyvezető igazgatójától vehették át a díjazottak a Magyar Tudományos Akadémia épületében.

A megfejtést messze, a csendes-óceáni térségben kell keresni.

Az Elon Musk vezette Neuralink megkapta az engedélyt az első klinikai kísérletek elindítására Kanadában az agyba ültethető chipre, mellyel a lebénult emberek gondolataik segítségével irányíthatnak digitális eszközöket.

Az újonnan megfigyelt égitest a korai univerzumból származik, és sokkal "nagyobb az étvágya", mint a korábban megfigyelt, hasonló korú fekete lyukaknak.

Egyre több kutatás igazolja a kávé pozitív hatását az egészségre: egy átfogó tanulmány szerint csökkenti a szívbetegségek, a stroke és a rák miatti halálozás kockázatát.

A magyar tudomány évévé nyilváníthatja 2025-öt és 2026-ot kedden az Országgyűlés, amely dönthet a tavalyi zárszámadásról is. A parlament elkezdi a jövő évi adótörvények vitáját is.

Az intézmények kialakulásának és a jólétre gyakorolt hatásának tanulmányozásáért Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson kapta idén a közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat a Svéd Tudományos Akadémiától, amely hétfőn jelentette be döntését Stockholmban.

Tudományos bizonyíték van arra, hogy van ideális hónap a születéshez. A szeptember az, és nem asztrológiai hókusz pókusz alapján állapították meg ezt.

Afrika partjainál bukkantak egy 8,5 kilométer széles kráterre, ami a mérések alapján 66 millió évvel ezelőtt keletkezett. Épp akkor, amikor a dinoszauruszok kipusztultak.

A hosszú Covid szindrómában szenvedők nem tudnak teljes mértékben visszailleszkedni a társadalomba, a betegségből visszamaradt tünetek megnehezítik az iskolába járást, munkavégzést és a társas kapcsolatokra is hatással vannak - írta az NlTimes című holland hírportál a holland közegészségügyi intézet (RIVM) kutatására hivatkozva.

Habár az előzetes számítások biztatóak, közbejöhetnek olyan kedvezőtlen tényezők, amik miatt sajnos mégis lemaradhatunk a C/2023 A3 üstökös 80 ezer évenkénti látogatásáról.

Nemcsak a rovarirtószerek, a hőhullámok is rontják a poszméhek szaglását.

A világ népességének több mint fele nem fogyaszt elegendő mennyiségű mikrotápanyagot, például C- és E-vitamint, vasat vagy kalciumot. Ráadásul ez Európában ugyanúgy jellemző, mint az USA-ban vagy Ázsiában.

A légszennyezettségnek számos káros hatása ismert, most egy újabb jelenséget tanulmányoztak a kutatók.