A jégmag a régmúltban felgyűlt hó és jég tömegéből vett minta, afféle légköri időkapszulaként fogható fel, amely információkat rejt a Föld múltbéli változásairól. Mivel a globális felmelegedés miatt a gleccserek soha nem látott tempóban olvadnak szerte a világon, a tudósok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy mintákat gyűjtsenek, még mielőtt a jégtömegek teljesen eltűnnének a hegységekből.

Az európai kutatóintézetek társulásából létrehozott Ice Memory (Jégemlékezet) Alapítvány szerdán avatta fel ünnepélyesen a tárhelyet az antarktiszi Concordia kutatóbázison egy jégbarlangban. A különleges raktárban elhelyezett első két jégmag az Alpokból származik, és együttesen 1,7 tonnát nyom. A mintákat a franciaországi Mont Blanc-ból és a svájci Grand Combinből fúrták ki, és Triesztből szállították a kutatóbázisra több mint 50 nap alatt jégtörő hajóval és repülőgéppel. A jégmagokat dobozokban helyezik el a kilencméteres mélységben kialakított jégbarlangban, mínusz 52 Celsius-fokos hőmérsékleten.

A jégrétegekbe zárt légköri gázok, aeroszolok, szennyeződések és por megőrzésével lehetővé válik, hogy a jövőbeli kutatók tanulmányozhassák a Föld korábbi éghajlatait, akár olyan technológiákkal, amelyek ma még nem is léteznek – mondta Carlo Barbante, az Ice Memory Alapítvány helyettes vezetője, a velencei Ca' Foscari Egyetem professzora.

Az Ice Memory projektet 2015-ben indították el francia, olasz és svájci kutatóintézetek összefogásában. A tudósok szerte a világon már tíz gleccserből nyertek ki jégmagot, a mintákat a szerdán felavatott jégbarlangi tárhelyre fogják szállítani. A következő években a tervek szerint az Andokból, a Pamír hegységből és a Kaukázusból vett jégmagot is el fognak raktározni.

A globális felmelegedés következtében a gleccserek gyors tempóban zsugorodnak, és velük együtt évezredek kulcsfontosságú információi tűnnek el a Föld légkörére vonatkozóan. Az utóbbi 25 évben a gleccserek átlagosan mintegy 5 százalékot veszítettek a jégtömegükből.

Thomas Stocker, az Ice Memory Alapítvány elnöke elmondta: annak érdekében, hogy a jégmagok még száz év múlva is a tudományt szolgálhassák, globális közkincsként kell őket kezelni. A tudósok célja, hogy tíz éven belül nemzetközi egyezmény jöjjön létre a minták védelméről és megőrzéséről a jövő generációi számára.