Infostart.hu
eur:
363.08
usd:
312.3
bux:
148593.07
2026. szeptember 4. péntek Rozália
Monoclonal antibodies or immunoglobulin fighting against a group of coronavirus or covid cells 3D rendering illustration. Immunity, immune system, immunotherapy, biomedical, biology, medicine concepts. Accurate scientific render and artist vision.
Nyitókép: libre de droit/Getty Images

Falus András az új Nobel-díjasokról: a gyógyszeripar most az autoimmun betegségekre kereshet hatóanyagot

Három kutató megosztva kapta az idei orvosi Nobel-díjat az immunrendszer kapcsán tett felfedezéseikért. Falus András Széchenyi-díjas immunológus professzor az InfoRádióban elmagyarázta a kutatások jelentőségét.

Két amerikai és egy japán kutató, Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntolerancia kutatásáért. A Nobel-bizottság indoklása szerint a három tudós azonosította az immunrendszer biztonsági őreit, a szabályozó T-sejteket, amelyek megakadályozzák, hogy immunsejtjeink saját szervezetünket támadják. Eredményeik reményt nyújtanak az autoimmun betegségek kezelésére vagy gyógyítására, hatékonyabb rákkezeléseket tehetnek lehetővé, és segítségükkel megelőzhetők lehetnek a súlyos szövődmények az őssejtátültetések után – hangzott el a bejelentéskor.

„Az immunrendszer egy rendkívül aktív rendszer, aminek a fő feladata, hogy felismerje és eltávolítsa, illetve elpusztítsa a kóros fertőzéseket, illetve a kóros sejtátalakulásokat, például a rákot, vagy olyan módon inaktiválja őket, hogy a fertőzés vagy a kóros sejtosztódás ne okozzon egészségügyi problémát. Az immuntolerancia az immunreakció tűrését jelenti, vagyis azt, hogy ez a hallatlanul aktív immunrendszer ne csapjon át autoimmunitásba, tehát ne kezdje a saját sejteket, saját szöveteket megtámadni. Az immuntűrés vagy immuntolerancia egy olyan különleges védőmechanizmus, ami pont ettől az autoimmunitástól óv meg” – magyarázta el az alapokat Falus András az InfoRádióban.

Az immunológus elmondta, van egy olyan T-sejt, T-limfocita, ami nem végrehajtó, hanem úgynevezett reguláló, amely egyértelműen gátolja az elvileg veszélyes autoreaktív T-sejteket. Az egyik Nobel-díjas, Shimon Sakaguchi japán kutató fedezte fel még a nyolcvanas években ezeket a reguláló T-sejteket, amelyeknek erős gátló hatásuk van a működő, tehát az autoreaktív T-sejtekre.

A másik két kutató azt a gént fedezte fel, amelyik ezekben a T-reg sejtekben, tehát a reguláló T-sejtekben aktív. A professzor emlékeztetett, hogy ezt kísérletezéssel érték el: kiderítették, hogy a legkülönbözőbb kísérleti állatokban, például egerekben, ha ez a gén megsérül, nem működik, akkor nem működnek a reguláló T-sejtek, tehát nem tudják megakadályozni a végrehajtó autoreaktív T-sejtek működését, és rengetegféle autoimmun kórkép alakul ki.

Falus András arról is beszélt, hogy hol lehet szerepük ezeknek a kutatásoknak a gyógyszergyártásban.

„A gyógyszeriparban most nyilván olyan hatóanyagokat keresnek, amelyek serkentik a T-reg sejtek aktivitását, vagy egyszerűen növelik a számukat, és gátolják az autoimmunitást.

De persze nem szabad annyira gátolni, hogy a szervezet normális élettani immunvédekezése is károsuljon” – mondta el Falus András Széchenyi-díjas immunológus professzor az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: nem a gazdagok újabb bevételi forrása az Airbnb

Szakértő: nem a gazdagok újabb bevételi forrása az Airbnb

Budapesten a rövidtávú lakáskiadású hirdetések egyharmada lehet illegális – derül ki a GuestGuru elemzése alapján. A vállalat értékesítési vezetője, Antos Péter az InfoRádióban elmondta, a szigorításokat elsősorban nem az illegális lakáshirdetők, hanem a családok és a kisvállalkozók szenvedik meg.

Nyeste Orsolya és Madár István óvatosan optimista az euró bevezetését illetően

2032-re lehet olyan gazdasági helyzetben az ország, hogy be lehessen vezetni az eurót. A feladat megcsinálható, kérdés, hogy a politikai elit kész-e rá – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Nyeste Orsolya, az Erste Bank és Madár István, a Portfolio vezető elemzője.
Valósággal kilőtt a forint egy hírre, de délután jöhet a feketeleves

Valósággal kilőtt a forint egy hírre, de délután jöhet a feketeleves

A forint látványosan erősödött a csütörtöki pletykákra, miszerint a Magyar Nemzeti Bank szeptemberben megállhat a kamatcsökkentéssel, és 3-ról 2,5 százalékra csökkentheti inflációs célját. Az euró árfolyama csütörtökön 367 forint környékéről 362 forintig esett, péntek reggel pedig már 361,3 forint körül járt. A dollár a hét egészében gyengült, miután Christopher Waller Fed-kormányzó mérséklődő infláció esetén változatlan kamatot vetített előre. A nap legfontosabb eseménye az amerikai munkaerőpiaci jelentés, amely érdemben átárazhatja az USA jegybankjának szeptemberi kamatdöntésével kapcsolatos várakozásokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×