Címke: svábhegyi csillagvizsgáló (31 cikk)

Elkezdődött a novemberi meteorzápor, látványos jelenségekre is számíthatunk.

Október 2. és 5. között rendezi meg a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) a 100 óra csillagászat elnevezésű eseménysorozatot, amelyhez a Svábhegyi Csillagvizsgáló több eseménnyel is kapcsolódik.

Az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése lesz pénteken nap közben: a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Szeptember 7-én, vasárnap az év egyik leglátványosabb és legszebb csillagászati jelenségét figyelhetjük meg: teljes holdfogyatkozást – számolt be az InfoRádióban a Svábhegyi Csillagvizsgáló projektmenedzsere.

Egy binokulár vagy egy kis nagyítású távcső segítségével egy látómezőben észlelhetjük a bolygót és a Méhkas-halmaz csillagait hétfő és kedd hajnalban. Vizi Róbert, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza az InfoRádióban elmondta: az égi páros közül csak a Vénuszt lehet majd szabad szemmel látni, a bolygót viszont könnyen észre lehet venni, mivel egy nagyon fényes, fehéren ragyogó csillaghoz fog hasonlítani.

Három bolygó, a Hold és több fényes csillag, valamint csillaghalmaz kerül közel egymáshoz augusztus 20-án hajnalban - adta hírül a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

A Perseidák meteorraj augusztus 12-én hajnalban éri el maximumát, óránként 50-70 hullócsillaggal – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló, amely augusztus 9-től több napon át különleges csillagászati programokkal várja a látogatókat.

Július 29. és 31. között két meteorraj is színesíti az éjszakai égboltot: a Déli Delta Aquaridák és az Alfa Capricornidák. Derült, fényszennyezéstől mentes helyről óránként mintegy két tucat meteor felvillanása lesz megfigyelhető – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Március 29-én dél körül részleges napfogyatkozás lesz látható Magyarországról, a különleges égi jelenség során a Hold a Napnak egy kis szeletét takarja majd ki.

Március 11-én közelségbe kerül egymással a Vénusz és a Merkúr sarlója, a bolygóegyüttállás szabad szemmel is megfigyelhető lesz. Ebből az alkalomból a Svábhegyi Csillagvizsgáló rendhagyó nappali bolygóészleléssel várja a látogatókat.

Egyre magasabban jár az égen Naprendszerünk legkisebb és kevesek által látott bolygója, amely egészen március közepéig megfigyelhető lesz.

Sajtóhírek szerint Kína megkezdte bolygóvédelmi erők toborzását, miután kockázatbecslések alapján attól tartanak, hogy belátható időn belül, a prognózisok szerint 2032-ben becsapódhat egy aszteroida a Földbe. Arról, hogy jogosak-e a kínai félelmek, Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagászát kérdeztük.

Január 17. és 19. között napnyugta után a Vénusz – ismertebb nevén az Esthajnalcsillag – szabad szemmel is jól látható együttállásba kerül majd a gyűrűs Szaturnusszal – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Érdemes lesz az eget kémlelni a következő napokban, ha látni szeretnénk a legfényesebb és legnagyobb Marsot. A vörös bolygóban szabad szemmel is gyönyörködhetünk, de távcsővel a felszíni alakzatait is megvizsgálhatjuk.

Szombaton ritka és szép égi jelenség lesz látható: a 23 százalékos holdsarló megközelíti, majd teljesen elfedi a Szaturnusz bolygót.

Látványos csillaghullással kezdődik az év, érkeznek a Quadrantidák, az egyik legbőségesebb meteorzáport hozó raj – tájékoztatott a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Péntekről szombatra virradó éjjel látványos csillaghullás figyelhető meg az égen, amikor megérkezik a Geminidák meteorraj - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Retrográd mozgásának köszönhetően a Mars látszólag egy teljes hétre "lehorgonyoz" majd a Méhkas csillaghalmaz mellett, és még komoly teleszkópra sem lesz szükség az együttállás megfigyeléséhez.

Napokon belül különleges együttállásban lehet részünk, ha a felhők is úgy akarják. A Hold és a Mars gyönyörű látványt nyújt majd együtt az éjszakai égbolton, ráadásul a Méhkas csillaghalmaz is csatlakozik hozzájuk.

Péntektől esténként várhatóan szabad szemmel is megfigyelhető lesz a nyugati égbolton feltűnő C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös.