Címke: portré (36 cikk)

Csalódott a pártban és a hadseregben, a szocializmus szolgai, szovjet másolása ellen emelt szót. Nem vett részt a harcokban, a sebesülteknek segített. Olyan gyilkosságért ítélték el, amelyet a vád nem tudott bizonyítani, pusztán vallomásokra alapozta. Gönczi Ferenc portréja.

Egy volt ÁVH-s házaspár vallotta, hogy neki köszönhetik az életüket, ám a Széna téri felkelők egyik vezetőjén már ez sem segített, a kádári megtorlás halálra szánta a rádióműszerészt. Bán Róbert portréja.

„Jó munkaerő és becsületes ember volt, aki a sztahanovista szintet is elérte, ezért oklevelet is kapott" - vallotta róla vádlott-társa. A „bányászper" elsőrendű vádlottjaként ítélték halálra. A Szabó bácsi Széna téri csoportjához csatlakozott bányászbrigád egyik vezetőjeként fő feladata – az ÁVH-sok, pártfunkcionáriusok begyűjtése mellett – a nemzetőrséghez nem csatlakozott fiatal fegyveresek leszerelése és a rend fenntartása volt. Rusznyák László portréja.​

A Schmidt-kastélyban összegyűlt fegyveres csoportot vezette, a kádári megtorlás fő vétkeként a Hármashatár-hegy rádióállomásának megrongálását rótta fel, s már első fokon halálra szánta. Fél évvel későbbi letartóztatásáig a MÁV-nál dolgozott. Pércsi Lajos portréja.

Egy törvényességet biztosító forradalmi szerv felállítását szorgalmazta, ám valós bázisát csupán a Széna téri tüntetők jelentették. Tárgyalt Nagy Imrével és Maléter Pállal, a kádári megtorlás később a fellebbezés lehetősége nélkül ítélte halálra. Dudás József portréja.

Fegyver nélkül harcolt: a forradalmat követő hetekben sebesülteket mentett, szállított - tekintet nélkül arra, hogy felkelőről vagy volt ÁVH-sról volt szó - , később pedig az osztrák határon igyekezett átjuttatni a politikai rendőrség által keresett szabadságharcosokat. Olyasvalaki adta fel, akinek korábban megmentette az életét. Péch Géza portréja.

Kivégzése előtt utolsó kívánságként szőlőt és lágy kenyeret kért a börtönben, így mesélték. Kováts József volt az egyetlen szegedi felkelő, akit a kádári megtorlás halálra szánt. Egy szuggesztív, forradalmi személyiség portréja.

A bajtársai által csak "Zsidó Lacinak" becézett Nickelsburg László a legjobban szervezett fővárosi csoportot, a Baross térieket vezette. Kemény kézzel irányította társait, s erélyes fellépése hozzájárult a törvényes rend fenntartásához, a fosztogatások, önkényeskedések megakadályozásához. Az '56-os megtorlások utolsó perében ítélték halálra.

„Sanyi, ha egyszer hazakerülsz, mondd meg a családomnak, értük és a magyar hazáért haltam meg. Isten veletek csepeliek!” - ezt mondta Andi József katonatiszt utoljára bajtársának és barátjának, Kovács Sándornak.

„A Parlament őrzésével azért bíztam meg Mecséri János ezredest – a kormány felhívása után –, mert több ízben volt alkalmam képességeiről tudomást szerezni, és a páncélos csapatok legkiválóbb parancsnokainak egyikét ismertem meg benne” - mondta Maléter Pál Mecséri Jánosról.

Törekvése, hogy "megkeresztelje a kommunizmust" meghiúsult, de Erdélyben munkálkodó papként egy olyan, az alapvető polgári jogok alapján álló közös román-magyar államalakulat tervét körvonalazta, amelyről úgy vélte, elhozhatná a két nemzet békés együttélését. Szoboszlay Aladár portréja.

Egy ÁVH-s jegyzőkönyv szerint az emberek a "kulákok védőszentjeként" emlegették. Nyugdíjas ügyvédként 350 családot mentett meg a kitelepítéstől, igazi hívő ember volt. Vidéki, rendpárti forradalmárként állt ki hazájáért, a kádári megtorlás pedig éppen politikai és erkölcsi tartása és személyes hitelessége miatt rótta ki rá a legsúlyosabb ítéletet. Szobonya Zoltán portréja.

A családja később a bekecsébe varrva találta meg vécépapírra írt búcsúlevelét, amelyben az állt: "Bátran, felemelt fejjel és büszkén halok meg. Ezzel az utolsó szóval: Éljen Krisztus király és a haza!" Tihanyi Árpád portréja.

Minden erejével azon volt, hogy megakadályozza a vérontást; a törvényes rendezés pártján állt, Kádárék még azt is fontolgatták, hogy a konszolidáció érdekében beveszik a kormányba mint párton kívüli politikust. Szigethy Attilát azonban nem sikerült megnyerniük. Letartóztatása után néhány hónappal öngyilkos lett. Szigethy Attila portréja.

Az összesen 93 tárgyalási napon át tartó, 33 vádlottat érintő, végül hét kivégzéssel zárult újpesti per – a Kósa Pál és társai elleni eljárás – az egyik legnagyobb volt a megtorlásokat tekintve.

„Kommunista voltam és az is maradok. Ezt vegyétek figyelembe a szavazásnál.” A Hazánk címmel megjelenő forradalmi lap 1956. november 10-i tudósítása szerint a Győri Kisfaludy Színház vezető rendezője, Földes Gábor ezekkel a szavakkal nyújtotta be lemondását.