Infostart.hu
eur:
385.49
usd:
332.04
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Hamász palesztin iszlamista szervezet és Izrael közötti háború miatt hajléktalanná vált palesztin emberek sátortábora a Gázai övezet középsõ részén fekvõ Deir al-Balahban 2025. december 13-án.
Nyitókép: Abdel Karim Hana, MTI/MTVA

Áttörés Gázában? Kezdődik a béketerv második fázisa az amerikai különmegbízott szerint

Az amerikai különmegbízott, Steve Witkoff bejelentette Donald Trump húszpontos gázai béketerve második fázisának megkezdését. Ennek a fázisnak lenne a része egy technokrata palesztin kormány felállítása és a Hamász lefegyverzése.

MInt Steve Witkoff közölte, a második fázis része lenne Gáza újjáépítése és teljes demilitarizálása, beleértve a területet korábban kormányzó szélsőséges palesztin Hamász és más csoportok lefegyverzését. „Az USA reméli, hogy a Hamász teljesíti mindezt, beleértve az utolsó izraeli túsz holttestének visszaadását is” – figyelmeztetett a BBC cikke szerint.

Az első fázis során a Hamász és Izrael októberben tűszünetben egyezett meg, Izrael kivonta csapatainak jelentős részét az övezetből, és a háború abbamaradt, bár mindkét fél folyamatosan a tűzszünet megsértésével vádolja a másik felet.

Az MTI szerint nem sokkal korábban tették közzé Kairóban a palesztin frakciók tanácskozása végeztével az átmeneti palesztin kormány névsorát. A testületnek kell „haladéktalanul átvennie a Gázai övezetben minden feladatot és kötelezettséget, irányítani a mindennapi életet és az alapellátást” –közölték a résztvevők, amit az al-Kahira News hírtelevízió idézett.

Közös közleményben a Hamász, az Iszlám Dzsihád és más palesztin mozgalmak kijelentették, hogy „támogatják” egy ilyen összetételű bizottság megalakulását és munkájának haladéktalan elkezdését. A rámalláhi székhelyű Palesztin Nemzeti Hatóság szintén közleményben fejezte ki támogatását a testület iránt, ami „tükrözi a Mahmúd Abbász elnök vezette Fatah (mozgalom) álláspontját”.

A palesztin sajtó szerint

az átmeneti kormány 14 tagú, 1 nő van közöttük, és Ali Saath vezeti, aki ideiglenesen egy másik tisztséget is ellát a kabinetben. Jelentések szerint a kabinet egyik tagja sem kötődik a Hamászhoz a béketervnek megfelelően.

Saath korábban a Ciszjordánia egy részét igazgató Palesztin Hatóság kormányának tagja volt. Izrael mindeddig tiltakozott az ellen, hogy a Palesztin Hatóság szerephez jusson a Gázai övezet irányításában.

Noha a második fázis tartalmazza a Hamász lefegyverzését, a terrorszervezet ezt mindeddig elutasította. Pedig a béketerv szerint amnesztiát ígértek a Hamász azon tagjainak, akik elkötelezik magukat fegyverük beszolgáltatása és az Izraellel való békés együttélés mellett.

Szintén részét képezi az elképzeléseknek egy nemzetközi stabilizációs erő létrehozása, amelynek feladata a rendfenntartás lenne a Gázai övezetben. Ennek pontos összetétele azonban még nyitott.

Ezenfelül Donald Trump amerikai elnök irányítása mellett egy nemzetközi béketanács működne, felügyelve az ideiglenes palesztin kormány és a nemzetközi stabilizációs erő tevékenységét. Utóbbi venné át azon területek ellenőrzését is, ahonnan az izraeli hadsereg alakulatait fokozatosan kivonják.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×