Az amerikai geopolitika egyik alapvetése eddig ez volt: Izrael a legfontosabb közel-keleti szövetséges, Washingtonnak mindent meg kell tennie a védelméért.

Ami a gyakorlatban az Izrael-ellenes ENSZ-határozati javaslatok megvétózását, masszív anyagi és fegyverszállítási segélyt és esetenként békeközvetítést jelentett. Az amerikai evangélikus-keresztény jobboldal pedig vallásos hite miatt is kiállt Izrael léte mellett.

Netanjahu miniszterelnök azonban még januárban, az Economistnak adott interjúban olyasmivel állt elő, aminek nyomán felvetették, hogy elvesztette-e a józan eszét: leválasztani országát az amerikai katonai segélyről, azaz évi 3.8 milliárd dolláros támogatásról.

1946 óta Izrael kapta a legtöbb gazdasági és katonai segélyt Washingtontól, összesen 330 milliárd dollárt. Összehasonlításul: Egyiptom, amely békét között a zsidó állammal, 180 milliárdot könyvelhetett el.

Netanjahu ötlete különösen az időzítés miatt furcsa, mivel az Egyesült Államok épp most fenyegeti katonai fellépéssel fenyegeti Iránt, amiből Izraelnek nincs sok esélye kimaradni.

A kormányfő magyarázata az, hogy „hihetetlen” védelmi képességeket építettek ki. A valódi ok pedig, hogy egyre kevésbé hiszik sziklaszilárdnak az amerikaiak által adott támogatást.

Az amerikai Republikánus pártban ugyanis visszaszorult a cionizmus – tehát a zsidó nép történelmi földjén létrehozott, önálló zsidó állam - elképzelését hirdető evangélikus keresztények befolyása. A MAGA-táborban már többen vannak a radikális nacionalisták – például a befolyásos influencer, Nick Fuentes – akik felteszik a kérdést: „mi közünk nekünk Izraelhez?” – miközben felmerül az antiszemitizmus vádja is, amit ők próbálnak tagadni.

JD Vance alelnököt, mint Donald Trump potenciális utódját a MAGA élén azzal vádolják, hogy nem ítélte el elég határozottan a Fuentes-féle „ifjú-MAGÁ-sok” szólamait.

Ezek ugyan jelenleg tényleg csak szólamok, de felmerül:

mi lesz, ha az USA-ában visszavonják azt a törvényt, amely szerint biztosítani kell Izrael „minőségi katonai előnyét” az ellenségeivel szemben?

Ennek tudatában a mindig az ország túlélését szem előtt tartó izraeli vezetés B-terven gondolkodik.

A Telegraph című brit lap idézi Raphael BenLevi kutatót, az izraeli hadsereg volt hírszerzőjét, aki szerint országának fel kéne adnia a függést az amerikai segélytől és magának gyártania a lőszert. (Ami szerinte 10 százalékkal növelné a költségeket).

A gázai háború során már világossá vált, hogy még az Egyesült Államoknak sem volt mindig szalonképes dolog leszállítani a rakétákat és lövedékeket, amelyek a földdel tették egyenlővé a palesztin terület nagy részét. Ez viszont az izraeli katonai tervezők számára azt sugallja: nem garantáltak az amerikai fegyverszállítások. BenLevi szerint az is a „leválás” melletti ok, hogy az amerikai segélytől való függés miatt Izrael kénytelen volt visszafogni magát Egyiptommal szemben a Sínai-félszigeten, továbbá Irán, Libanon és Szíria esetében is. Viszont egyes kommentátorok szerint Netanjahu valójában csak kisegíti Trump elnököt, aki a bázisa felé kommunikálhatja, hogy, „íme egy újabb ország, amely pénzt takarít meg az amerikai adófizetőknek” és valójában nem kötelezte el magát az ötlet mellett.