Címke: emmanuel macron (556 cikk)

A Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója szerint már az első választási forduló után biztosra vehető, hogy Emmanuel Macron nem tud többséget alakítani a francia nemzetgyűlésben, egy esetleges koalíció létrejötte pedig egyrészt kétséges, másrészt törékeny lenne. Yann Caspar arról is beszélt az InfoRádióban, hogy erőszakos eseményektől tart.

Az exit poll felmérések szerint a Marine Le Pen által fémjelzett jobboldali Nemzeti Tömörülés vezet a francia nemzetgyűlési választások vasárnap megrendezett első fordulójában. A részletekről Szűcs Anitát, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docensét kérdeztük.

Így nyilatkoztak a vezető politikusok a brüsszeli csúcs után.

A hajrájához érkezett a kampány a franciaországi nemzetgyűlési választások első fordulója előtt. Az esélyekről Szűcs Anita Franciaország-szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docensét kérdezte az InfoRádió.

A német és az olasz főváros után Franciaországban kötött megegyezést a magyar miniszterelnök.

A választás nem róla szól, hanem a kormányról, de adott néhány "orientációs pontot".

Nagy felzúdulást váltott ki a francia elnök pártján belül az előre hozott választásokról tett váratlan bejelentés. Az államfő az után oszlatta fel a Nemzetgyűlést, hogy pártja nagyarányú vereséget szenvedett a Nemzeti Tömörüléstől az EP-választásokon. Emmanuel Macron terve állítólag már korábban kész volt, és kormányfője sem tudott róla.

Emmanuel Macron francia államfő szerdán felszólította mindazokat, akik „nemet tudnak mondani a szélsőségekre”, hogy fogjanak össze az előre hozott nemzetgyűlési választások „előtt vagy után”, amelyeket azt követően írt ki, hogy az európai parlamenti választáson a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) nagyarányú győzelmet aratott, és a köztársasági elnök által fémjelzett centrista pártszövetség messze lemaradva a második helyen végzett.

Franciaország vadászbombázókat szállít Ukrajnának, hogy támogassa az Oroszország elleni háborúban – jelentette be Emmanuel Macron. A francia elnök azonban nem közölte, hogy a megtámadott ország mennyi gépet kap, és azok mikor érkeznek meg. Az InfoRádióban Kaiser Ferenc beszélt a felajánlás jelentőségéről.

A francia elnök Rajnai Gergely (Méltányosság Politikaelemző Központ) szerint azért lépett ennyire gyorsan, még az eredmények megismerése előtt, mert most lehet még olyan pillanat, amikor Marine Le Pen radikális jobboldali pártja még messze lehet az 50 százaléktól, előtte azért így is nagy feladat állhat a többség megtartásával.

A jobboldali Nemzeti Tömörülés nagy arányú győzelme miatt.

Emmanuel Macron francia elnök pénteken bejelentette, hogy szeretne véglegesíteni egy nemzetközi koalíciót olyan országokkal, amelyek készek katonai kiképzőket küldeni Ukrajnába, de nem nevezte meg őket.

Az elnök azt is közölte, hogy vállalják 4500 ukrán katona kiképzését.

Bárhogy is alakulnak a közeljövőben a két ország közötti kapcsolatok, Emmanuel Macron németországi látogatásával a belpolitikai célokat tekintve mindkét kormányzat jól járt – mondta az InfoRádióban Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Jelképes gesztusokkal teli Emmanuel Macron háromnapos németországi látogatása, de Párizs és Berlin álláspontja számos kulcskérdésben továbbra is távol áll egymástól.

Erősíteni kell az Európai Unió szuverenitását és mérsékelni kell a kritikus fontosságú területeken még meglévő külső függéseit - írta a Financial Times című brit gazdasági-politikai napilap online kiadásában hétfőn megjelent közös cikkében Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár.

Egynapos új-kaledóniai tárgyalásai után Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy elhalasztják az erőszakos tiltakozást kiváltó választójogi reform életbe léptetését a Franciaországhoz tartozó csendes-óceáni szigetcsoporton, és új politikai megoldásra törekszenek.

A központi kormányzat jelentős csendőri erősítést vezényelt a térségbe a helyzet lecsillapítására.

Szalome Zurabisvili georgiai államfő, aki megvétózta a "külföldi befolyásról" szóló vitatott törvényt, szombaton arra kérte Emmanuel Macron francia elnököt, menjen Tbiliszibe, hogy "végleg kivonja a Kaukázust (...) az orosz befolyás alól".

A kínai–európai kapcsolatok megerősítése lehet Hszi Csin-ping európai körútjának legfőbb célja – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének oktatója. Bartók András arról is beszélt, hogy milyen témák kerülhetnek a középpontba a kínai államfő magyarországi látogatásán.