Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
A caracasi Francisco de Miranda Tábornok légi támaszpont 2026. január 3-án, egy amerikai támadás után. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy amerikai katonák elfogták és repülõgéppel az Egyesült Államokba szállították Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét, Cilia Florest.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Miguel Gutiérrez

Az oroszok bejelentették az ENSZ BT rendkívüli ülését

Izzanak a telefonvonalak a világ nagyhatalmai között.

Emmanuel Macron francia elnök szombaton "békés, demokratikus átmenetet" szorgalmazott Venezuelában, ahol véleménye szerint a nép csak örülhet, hogy megszabadult a Maduro-diktatúrától. Friedrich Merz német kancellár úgy fogalmazott: Venezuelának megválasztott legitim kormányra van szüksége.

”A hatalmat magához ragadva és az alapvető szabadságjogokat lábbal tiporva Nicolás Maduro súlyosan megsértette a saját népe méltóságát” – írta a francia elnök az X közösségi oldalon.

Az államfő szorgalmazta, hogy Edmundo González Urrutia, a 2024. évi elnökválasztás ellenzéki jelöltje minél előbb valósítsa meg a venezuelai nép akaratát tiszteletben tartó átmenetet.

Röviddel korábban Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter Maduro elfogását a nemzetközi joggal ellentétesnek nevezte, és úgy ítélte meg, hogy az országban

„semmilyen tartós politikai megoldást nem lehet kívülről kikényszeríteni”.

Emmanuel Macron szombaton telefonon tárgyalt Donald Trumppal és Javier Milei argentin elnökkel, valamint üzenetet váltott Luis Inácio Lula da Silva brazil elnökkel is – közölte az államfő környezete.

Friedrich Merz német kancellár, aki szerint Maduro romba döntötte országát, kijelentette, hogy Venezuelának megválasztott legitim kormányra van szüksége.

„Most nincs idő politikai instabilitásra Venezuelában. A szavazóurnák által hitelesített legitim kormányhoz vezető rendes átmenetet kell biztosítani” – áll a kancellár által kiadott közleményben, amelyben azzal vádolta meg Madurót, hogy romba döntötte országát. Hozzátette ugyanakkor: Berlinnek időre van szüksége, hogy eldöntse, jogosnak tartja-e az amerikai beavatkozást.

„A legutóbbi választásokat elcsalták. Ezért világszerte sok ország nem ismerte el az elnökséget” – tette hozzá Merz a 2024. évi elnökválasztásra utalva.

Pedro Sánchez spanyol kormányfő a X-en közölte: „Spanyolország nem ismer el (...) egy olyan beavatkozást, amely sérti a nemzetközi jogot, mint ahogyan nem ismerte el Nicolás Maduro rendszerét sem”.

Ez az amerikai beavatkozás „a bizonytalanság és a háborús uszítás felé taszítja a térséget”

– tette hozzá a miniszterelnök, „igazságos és párbeszéd útján történő” – átmenetet szorgalmazva.

A spanyol külügyminisztérium szombat reggel felajánlotta, hogy kész közvetítőként fellépni a válság békés megoldása érdekében.

A venezuelai ellenzék vezetője, a Nobel-békedíjas María Corina Machado úgy fogalmazott, hogy González Urrutiának haladéktalanul be kell töltenie az elnöki tisztséget.

Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor szombaton kijelentette, hogy az Egyesült Államok átveszi Venezuela irányítását, amíg egy „biztonságos” átmenetre nem kerülhet sor.

Delcy Rodrígez venezuelai alelnök szombaton a védelmi tanács ülésén kijelentette, hogy a kormány kész megvédelmezni Venezuelát, annak természeti erőforrásait, és Nicolás Maduro az „egyetlen elnök”. Az alelnök a televízió által közvetített ülésen Maduro és felesége azonnali szabadon bocsátását követelte.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn közép-európai idő szerint 16 órakor tart rendkívüli ülést Venezueláról – közölte Oroszország új állandó ENSZ-képviselője, Dmitrij Poljanszkij a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

(A nyitóképen: A caracasi Francisco de Miranda Tábornok légi támaszpont 2026. január 3-án, egy amerikai támadás után. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy amerikai katonák elfogták és repülõgéppel az Egyesült Államokba szállították Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét, Cilia Florest.)

Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Trump nem adja fel: újabb támadások érhetik a Fedet

Trump nem adja fel: újabb támadások érhetik a Fedet

Donald Trump és szövetségesei nem adták fel a Federal Reserve feletti nagyobb befolyás megszerzését: a Fehér Házhoz köthető tisztviselők aktívan vizsgálják, hogyan lehetne leváltani a Fed Kormányzótanácsának egyes tagjait, köztük Lisa Cook kormányzót és Jerome Powell korábbi elnököt. Bár a Legfelsőbb Bíróság egyelőre megakadályozta Cook eltávolítását, a szűk jogi alapokon nyugvó döntés nem zárta le végleg a kérdést, és Trump már jelezte, hogy újraindítja az eljárást. A washingtoni testület mellett a kormányzat a regionális Fed-bankokra is kiterjeszti figyelmét – Scott Bessent pénzügyminiszter az Atlantai Fed megüresedett elnöki posztjára keres az elnök gazdaságpolitikájához közel álló jelöltet. A háttérben a kamatpolitikai vita húzódik: Trump alacsonyabb kamatokat sürget, miközben az inflációs nyomás erősödése miatt a Fed döntéshozóinak egy része akár kamatemelést sem zár ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×