Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Emmanuel Macron francia elnök a náci megszállással szembeni francia ellenállás évfordulójáról tartott megemlékezésen a Párizs közeli Suresnes-ben lévő Valerien-hegyen 2024. június 18-án. 84 évvel ezelőtt ezen a napon Charles de Gaulle francia tábornok felhívást intézett honfitársaihoz a BBC brit közszolgálati rádióban, hogy vegyék fel a harcot a megszállókkal és a nácikkal tűzszünetet kötő Vichy-kormánnyal szemben. De Gaulle hamarosan megkezdte a katonai ellenállás megszervezését, a Szabad Francia Erők felállítását.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

Emmanuel Macron szerint ideje világhatalommá tenni az EU-t

A francia elnök szerint Európa nem süppedhet hamis biztonságérzetbe, és azt hinnie, hogy vége a feszültségeknek az Egyesült Államokkal.

Az Európai Uniónak nem szabad hamis biztonságérzetbe ringatnia magát, és azt hinnie, hogy Grönlanddal, a technológiai iparral és a kereskedelemmel kapcsolatban lezárultak a feszültségek az Egyesült Államokkal – írja az Emmanuel Macron francia elnök által a Financial Times-nak adott interjú nyomán a Portfolio.

Az államfő közölte, a versenyképességről szóló e heti csúcstalálkozón arra fogja ösztönözni az uniós vezetőket, hogy használják ki a „grönlandi pillanatot” – azt a felismerést, hogy Európa fenyegetés alatt áll.

Szerinte most kell felgyorsítani a régóta halogatott gazdasági reformokat, és csökkenteni az EU függőségét az Egyesült Államoktól és Kínától.

Emmanuel Macron kifejtette: „Kereskedelmi téren itt van a kínai cunami, az amerikai oldalon pedig ott az egyik percről a másikra változó instabilitás. Ez a két válság együttesen mélyreható sokkot, törést okoz az európaiak számára.”

A francia elnök hozzátette, arra akart rámutatni, hogy amikor egy válság tetőzése után némi megkönnyebbülés következik, nem szabad hátradőlni, és azt hinni, hogy végleg vége, ugyanis az instabilitás mostanra tartóssá vált. Azt is hangsúlyozta, hogy hogy Donald Trump amerikai elnökkel szemben „mindig tisztelettudó és kiszámítható”, de „nem gyenge”.

Macron szerint Európa ma egy olyan amerikai vezetéssel áll szemben, amelyik nyíltan Európa-ellenes, megveti az EU-t és annak széthullását kívánja.

Mindeközben elárasztják az EU-t az olcsó kínai termékek, ezért a francia elnök arra sürgette uniós partnereit, hogy vezessenek be egy európai termékeket előnyben részesítő preferenciapolitikát, amely a stratégiai ágazatokban – például az elektromos járművek, a megújuló energia és a vegyipar területén – az uniós vállalatokat és technológiákat favorizálja.

Emmanuel Macron a jelentős mértékű közös adósság vállalására is felszólította az EU-t három kiemelt innovációs terület – a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítástechnika, az energiaátállás, valamint a védelempolitika – beruházásainak finanszírozása érdekében, hogy a blokk valódi globális gazdasági hatalommá válhasson.

Macron arra is jóslatot tett, hogy az EU és a Trump-kormányzat az év hátralévő részében a technológiai szabályozás miatt fog összecsapni.

Mint mondta, ez olyan terület, ahol az EU régóta bosszantja az Egyesült Államokat szigorúbb adatvédelmi, gyűlöletbeszédre vonatkozó és digitális adózási szabályaival. Hozzátette: a Trump-kormányzat vámokkal sújthatja az EU-t, ha a blokk a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt az amerikai technológiai vállalatok megregulázására használja.

Az uniós vezetők csütörtökön Belgiumban ülnek össze, hogy előrelendítsék a versenyképesség javításáról és az egységes piac mélyebb integrációjáról szóló terveket. Emmanuel Macron támogatja az uniós szabályozás további egyszerűsítését, a blokkon belüli kereskedelem akadályainak lebontását és a kritikus inputok, illetve technológiák külföldi beszállítóktól való függőségének csökkentését. Az egyeztetéseket azonban várhatóan uralni fogja az a régóta napirenden lévő francia törekvés, hogy az EU „vásárolj európait” politikával védje kulcsfontosságú iparágait.

„Ma két olyan nagyhatalommal nézünk szembe, amelyek többé nem tartják be a Kereskedelmi Világszervezet szabályait”

– mondta a francia elnök az Egyesült Államokra és Kínára utalva. „Ha tehát nem egyezünk meg abban, hogy védekezünk, és hogy helyreállítjuk a tisztességes kereskedelmi feltételeket, egyszerűen elsöpörnek minket” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk

Ruff Bálint-interjú a tiszás táskás emberekről és a rezsicsökkentésről

A Népszabadságnak adott interjút a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ruff Bálint egyértelművé tette: a kormányzat zéró toleranciát hirdet az informális gazdasági érdekcsoportokkal szemben, a rezsicsökkentés rendszeréhez pedig mindaddig nem nyúlnak hozzá, amíg az ország el nem éri a teljes energiaszuverenitást.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Donald Trump egy pénteken kiadott rendeletével felfüggesztette az oroszellenes szankciós törvény kulcsfontosságú rendelkezéseit – köztük az orosz árukra kivetendő vámokat és az orosz olaj- és gázvásárlásokat büntető intézkedéseket –, mindössze néhány nappal a hatálybalépésük előtt. Ukrajna közben újraindította az orosz olajfinomítók elleni csapásokat: már hatodik egymást követő éjszaka korlátozták a légiforgalmat Moszkva felett, a fővárosi repülőtereken járatok százai torlódtak fel. A Fekete-tenger térségében kereskedelmi hajókat érnek dróncsapások, Nicușor Dan román elnök ezért a NATO nagyobb szerepvállalását kéri a térségben. A fronton az orosz vezérkar a Donyeck megyei erődváros, Dobropillja elfoglalásáról számolt be, Moszkva szerint pedig egyelőre nincs napirenden a béketárgyalások folytatása az amerikai küldöttséggel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×