Címke: csillagászat (309 cikk)

Megszületett a gravitációs hullám asztrofizika kora. Albert Einstein elméletét bizonyította a most fizikai Nobel-díjjal kitüntetett három amerikai tudós: Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish. Frei Zsolt asztrofizikus, az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója az InfoRádió Szigma - a holnap világa című magazinjában elmondta, az elképzeléseiknek megfelelően építették meg azt az obszervatóriumot, amely képes a gravitációs hullámok megfigyelésére.

Sehol a világon nincs még ilyen rendszer, mint ami Bárdudvarnokon és néhány más helyen is megépül.

Mintegy hatszáz évvel egy csillagrobbanás felvillanása után feltárták az égi jelenség hátterét amerikai csillagászok.

Mágneses nulltér laboratórium épülhet a Sopron melletti Fertőbozon 2018-ra az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) által elnyert 434,59 millió forintos, vissza nem térítendő uniós pályázatnak köszönhetően.

Szombat éjszaka lesz látható az évben a legtöbb hullócsillag. A Perseidák meteorraj okozta égi jelenségről Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára beszélt az InfoRádióban.

Hétfő este részleges alkonyati holdfogyatkozásban lesz részünk.

A Kazár közelében, hosszú expozíciós idővel készült képeken a Nemzetközi Űrállomás és a Tejút látható.

Felfedezték az eddigi egyik legfényesebb galaxist: az univerzum fiatal korszakából származó távoli galaxis ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer.

A Földtől mintegy négymilliárd fényévnyire lévő galaktikus szuperhalmazt, úgynevezett szuperklasztert fedeztek fel indiai csillagászok.

Magyarok is részt vesznek az Európai Űrügynökség új, PLATO (Planetary Transits and Oscillations of Stars, vagyis ’bolygótranzitok és csillagoszcillációk’) névre keresztelt programjában. A terv szerint 9 év múlva pályára álló űrtávcső exobolygókra vadászik majd, és képes lesz arra, hogy az eddigieknél fényesebb csillagok mellett is észlelje a bolygókat, a jelenleg vizsgáltnál sokkal nagyobb területen. A program nem titkolt célja az is, hogy földön kívüli – esetleg értelmes – életet találjon. A jelenlegi eszközeinkkel elutazni valószínűleg nem tudnánk egy idegen civilizációhoz, de egy "plátói" kapcsolat is korszakalkotó felfedezés lenne az emberiség számára.

A Kepler űrtávcső segítségével magyar csillagászok megmérték az Aranyjános kisbolygó forgási sebességét. Eszerint a 200 éve született költőről elnevezett égitesten nagyon gyorsan telnek a napok: a kisbolygó 3,5 óra alatt megfordul a tengelye körül – mondta az InfoRádiónak Sárneczky Krisztián, az MTA csillagásza.

Kilencvenkilenc éve nem látott teljes napfogyatkozásra készül az Egyesült Államok: augusztus 21-én a nyugati parttól a keleti partig, egy az egész országot átszelő sávban látható lesz, ahogy a Hold teljesen kitakarja a Napot.

2018 októberében kezdheti meg működését, a Hubble űrteleszkóp utódja, a 6,5 méter átmérőjű lencsével rendelkező James Webb űrteleszkóp. Ez az infravörös tartományban érzékelő eszköz elődjénél jóval nagyobb érzékenységű, távoli galaxisokat, születő csillagokat és naprendszeren kívüli úgynevezett exobolygókat kutat majd. Képes lesz a csillagok fizikai, kémiai összetételét, az exobolygók légkörét is vizsgálni. Ezen vizsgálatokat segíti a magyar kutatók által létrehozott színképadatbázis, amellyel a teleszkóp által rögzített képeket összevetve meg lehet állapítani a csillagok, bolygók tulajdonságait.

Az Óvárosi városháza tornyának csillagászati órája, az Orloj messze földön híres - nem véletlenül.

A holdat a Naprendszer egyik törpebolygója körül találták meg.

Húsz év után véget ér a Cassini űrszonda küldetése a Szaturnusznál, amely eddig, a csillagászok számára is meglepő adatot mért, például az óriásbolygó gyűrűrendszeréről. „A Szaturnusz gyűrűi apró kövekből, kavicsokból, porszemcsékből állnak, és a kiterjedéséhez képest nagyon vékonyak a gyűrűi” - mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa tudományos magazinműsorában Szabados László, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa.

Először figyeltek meg a csillagászok egy fiatal "bébicsillagot", amint egy "hamburgerszerű", porból álló képződményt eszik.

A Föld "közelében" halad el szerdán egy három éve felfedezett, viszonylag nagy aszteroida - erősítették meg az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA kutatói.

Most lenyűgöző fotó készült a sajátos természeti jelenségről és a Tejútról.

Európától Chilén és Hawaiion át a Déli-sarkig nyolc távcső figyelte az elmúlt öt éjszaka csillagrendszerünk központját, hogy képet nyerjenek az ott rejtőző óriás fekete lyukról.